Őrült harc a görögök voksaiért

Lemond a görög pénzügyminiszter, ha a vasárnapi népszavazáson az „igen” győz – közölte a Bloombergnek adott interjújában Janisz Varufakisz.

A közgazdász – aki szerint azért kell elutasítani a hitelezők által kínált feltételeket, mert azok a szükséges átütemezés helyett csak tovább odáznák a kifizethetetlen méretű adósság problémájának megoldását – azt sem tartotta kizártnak, hogy nem ő lesz az egyedüli távozó az Alekszisz Ciprasz vezette kabinetből. „Többen lesznek olyanok, akiknek nem veszi be a gyomra”, ha a hitelezők által kínált feltételek elfogadását támogatja a görögök többsége – mondta Varufakisz, konkrét nevek nélkül. Könnyen lehet azonban, hogy ebben az esetben távozik a miniszterelnök is, aki az elmúlt pár napban láthatóan mindent egy lapra feltéve hirdette meg a referendumot, kivíva a nemzetközi hitelezők haragját, és kockáztatva, hogy bármiféle külső segítséget kap-e az ország a közeljövőben.

A görög Aegean Airlines járatai közül is töröltek már néhányat, a korlátozás a hosszabb útvonalakat érinti, mert a rövidebb távokat végig tudják repülni az otthoni tankolással.

Ennél is jobban foglalkoztatja azonban a görögöket és a világot is az, mi történik, ha a görögök többsége elutasítja a múlt pénteken felkínált feltételeket. Az ugyanis elméletben egyenes út kifelé az euróövezetből, miközben Ciprasz és Varufakisz ezt rendre cáfolja, a pénzügyminiszter pedig tegnap egy másik interjúban azt is közölte: ha kilépnek is, nincsenek meg a feltételei annak, hogy újra drachmát nyomtassanak, mivel már az euró készpénz bevezetésekor, a kétezres évek elején megsemmisítették a nyomdagépeket.

A vasárnapi voksolás alapjaiban osztja meg a görög társadalmat, sőt már a kormánykoalíció kisebbik pártjának, a Független Görögöknek négy parlamenti képviselője is jelezte: nem ért egyet Ciprasz és Varufakisz irányvonalával. Egyiküket, Kosztasz Damavolitiszt nem sokkal később kizárták a frakcióból. A hagyományos politikai elit több tagja, köztük az országot 2004 és 2009 között vezető Kosztasz Karamanlisz is az „igen” mellett állt ki. A friss közvélemény-kutatások pedig azt mutatják: képtelenség megbízhatóan megjósolni a referendum végeredményét. A reggeli hírek között idéztek ugyan egy GPO által készített felmérést, amely a hitelezői javaslat támogatóinak enyhe többségét jelezte (47 az elutasítók 43 százalékával szemben), ezt azonban a Politico hírportál szerint a közvélemény-kutató egyik vezetője részlegesnek nevezte, és a publikálásától is elhatárolódott.

Ahhoz, hogy a görögországi népszavazás érvényes legyen, a csaknem 9,9 millió szavazásra jogosult 40 százalékának voksolnia kell. Egy a Reuters által idézett felmérés szerint a szavazópolgárok 86 százaléka tervezi a részvételét. A görögöknek arra a kérdésre kell választ adniuk, elfogadják-e az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap által június 25-én közzétett reformterveket, illetve az adósság csökkentésére vonatkozó elemzést tartalmazó javaslatát.

Az uniós vezetők korábbi, egymásnak ellentmondó nyilatkozatai után már biztosnak tűnik, hogy a hitelezők csak a népszavazás eredményének ismeretében ülnek le újra tárgyalni a görögökkel. Az EKB egyik vezetője tegnap azt is közölte, hogy a bankok likviditását segítő alap, az ELA további emelése is a referendum kimenetelétől függ. Josef Bonnici, az EKB kormányzótanácsának máltai tagja a Reutersnek kiemelte: az ELA nem végtelen, arra a kérdésre azonban, hogy a „nem” győzelme esetén leállítják-e a finanszírozást, csak annyit felelt: „Várjuk meg, mi lesz az eredmény.”

A görög Aegean Airlines járatai közül is töröltek már néhányat, a korlátozás a hosszabb útvonalakat érinti, mert a rövidebb távokat végig tudják repülni az otthoni tankolással. Adósságleírás kell az IMF szerint A görögöknek 51,9 milliárd eurós újabb mentőcsomagra lenne szükségük ahhoz, hogy a következő három évben stabilizálni tudják a finanszírozásukat – áll a Nemzetközi Valutaalap elemzésében. (Alekszisz Ciprasz kedden 29,2 milliárd eurós mentőhitelt kért az uniós állandó mentőalapból.) Az IMF szerint ugyanakkor egy nagymértékű adósságleírás is szükségessé válhat, ha a gazdaság nem növekszik a várt ütemben, és az athéni vezetés nem valósítja meg a szükséges reformintézkedéseket. Ennek összege az IMF szerint elérheti az első, 53,1 milliárdos mentőhitel összegét is. Az IMF emellett húszéves türelmi időt javasol bármilyen törlesztés megkezdéséig.

A szervezet rendes felülvizsgálatának június 26-ára datált vázlatában, amelyet a Financial Times brüsszeli szerkesztőségi blogja tegnap délután közölt, erre az évre nem számol növekedéssel, jövőre pedig alaphelyzetben 2 százalékkal számol. Ehhez azonban hozzá kell tenni azt is, hogy az elemzés a június közepi állapotot veszi alapul, azóta pedig nagyban romlottak az ország finanszírozási feltételei. Hétfő óta bankzárlat van érvényben, amely a Nikosz Pappasz kancelláriaminiszter tegnapi közlése szerint a hitelezőkkel való megállapodásig maradhat fenn, szerdán az IMF és az euróövezeti mentőalap is csődeseménynek nyilvánította az ország esetében, hogy nem fizették ki a valutaalap felé aktuális, 1,55 milliárd eurós törlesztőrészletet, és emiatt a napokban mindhárom nagy hitelminősítő lejjebb sorolta a korábban is mélyen a spekulatív kategóriában levő adósságosztályzatukat. -->