Segít a görög bankoknak az EKB

Emelte az Európai Központi Bank (EKB) a görög bankoknak nyújtott sürgősségi likviditási keretet (ELA) - jelentette be Mario Draghi, az EKB elnöke.

A keret június 26-a óta változatlanul 89 milliárd euró körül volt – az EKB azt követően állította le az emelést, hogy megszakadtak a tárgyalások Athén és a hitelezők között. Görögország így június 29-én tőkekorlátozást és bankzárlatot rendelt el, amelyet azóta sem oldottak fel. Most 900 millió eurót tettek hozzá, ez egy hétre szóló emelés – erősítette meg az EKB kamatdöntését követő frankfurti sajtótájékoztatón Draghi, aki a bankzár feloldásával kapcsolatban annyit tett hozzá: arról Athénban kell döntést hozni. Kérdés persze, a 900 millió mire lesz elég – pláne egyhetes időtávban.

A jegybankelnök elismerte: „az ELA sose volt végtelen, de nem adtunk elég pénzt a görögöknek”. Kiemelte: a legnagyobb havi betétkivonás januárban, a választások idején volt Gögörszágban. Ekkor 13,3 milliárd eurót vettek ki a betétesek a bankokból, az EKB pedig 35,2 milliárdot adott nekik. Júniusban ezzel szemben 8,1 milliárdot vettek ki, ám az ELA ekkor már csak 10,3 milliárddal nőtt. Az EKB görög bankrendszer felé való kitettsége most 130 milliárd euró. (Ennél kisebb a görögországi bankokban megmaradt betétállomány.)

Az EKB mostani döntése arra reflektálhat, hogy hétfőn megállapodtak egy újabb Görögországnak nyújtandó mentőhitelről, a görög parlament éjjel elfogadta az ehhez elvárt törvényjavaslatokat. A rendkívül kemény feltételeket diktáló egyezmény jóváhagyását követően egymást érték a pozitív döntések. Délelőtt az uniós pénzügyminiszterek jóváhagyták a 7 milliárd eurós sürgősségi mentőhitel nyújtását az ország számára.

Az áthidaló kölcsönt akár napokon belül megkaphatja az ország, így hétfőn teljesítheti az EKB felé fennálló 3,5 milliárd eurós tartozását. Ez azért fontos, mert ellenkező esetben az euróövezet jegybankja felé is fizetésképtelenné válna Görögország (a Nemzetközi Valutaalap és az euróövezeti mentőalap, az ESM szemében hivatalosan már csődben van az ország), így kisodródna az euróövezetből. Draghi szerint ennek nem áll fenn a veszélye: minden bizonyíték és dokumentum arra utal, hogy az EKB és az IMF felé is fizetni fog az ország – közölte.

Nem csak az áthidaló kölcsönt hagyták jóvá a pénzügyminiszterek: az euróövezeti szakminiszteri tanács tegnap kora délután kiadott közleményében elvi jóváhagyását adta a harmadik mentőhitelhez is. A hároméves program keretében az ESM vezetőjének tegnapi közlése szerint legfeljebb 85 milliárd eurót juttathanak a görögöknek. A tárgyalások megindításához az athéni parlamentnek július 22-ig még jóvá kell hagynia egy törvénycsomagot (ebben például a polgári törvénykönyv módosítása is szerepel), várakozások szerint az egyeztetés augusztus közepére zárulhat le. (Ha a görögök megkapják a hitelt, abból azonnal vissza kell fizetniük az áthidaló kölcsönt.)

Az adósságelengedés kérdése az euróövezeti pénzügyminiszterek között nem került szóba, azt azonban a Nemzetközi Valutaalap után Mario Draghi is elismerte: abban nincs vita, hogy az országnak szüksége van valamiféle adósságástrukturálásra vagy leírásra. A vita arról folyik, hogy ez a jelenlegi jogi keretek között milyen formában képzelhető el – fogalmazott a jegybankelnök, aki szerint a következő hetek tárgyalásain ez is előkerülhet.

Az EKB 2014. szeptember 4-én csökkentette 0,15 százalékról 0,05 százalékra az irányadó kamatot, azóta nem változtatott rajta.

A döntést követően Mario Draghi emlékeztetett: a bank monetáris politikája is hozzájárul ahhoz, hogy az euróövezetben élénkül a hitelkihelyezés.

Az EKB 2014. szeptember 4-én csökkentette 0,15 százalékról 0,05 százalékra az irányadó kamatot, azóta nem változtatott rajta.

A döntést követően Mario Draghi emlékeztetett: a bank monetáris politikája is hozzájárul ahhoz, hogy az euróövezetben élénkül a hitelkihelyezés. -->