Ultimátum a görögöknek

A jó hír: az Európai Bizottságnak kidolgozott terve van a Grexit levezénylésére. Ezt kedden első ízben ismerte el a bizottság több tagja, köztük Jean-Claude Juncker elnök. A rossz: a görögök euróövezeti kilépése elérhető közelségbe is került, miután az euróövezeti állam- és kormányfők tanácsa máig adott időt a görögöknek egy átfogó reformterv benyújtására, és vasárnap ezzel kapcsolatban is döntést akarnak hozni. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az éjszakába nyúló euróövezeti csúcstalálkozót követően nem győzte hangsúlyozni: ez most már tényleg az utolsó „utolsó határidő”, és bármennyire is komoly veszteség éri emiatt az Európai Uniót, megvan az esélye annak, hogy a hétvégén valamennyi EU-tagország vezetőinek részvételével zajló találkozón a görög kilépés mellett dönthetnek.

A Grexit levezénylésére kidolgozott forgatókönyv létét Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős tagja a Bloombergnek adott interjújában sem cáfolta, ám nem volt hajlandó részletekkel szolgálni azzal kapcsolatban, mit is tartalmaz. Három évvel ezelőtt – a magánhitelezők felé fennálló görög adósság 50 százalékának leírása, illetve egy olyan parlamenti választás előtt, amelynek esélyese a most kormányzó Sziriza volt – egyébként készült egy ilyen program. A bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap szakértőinek bevonásával nagy titokban – és a görögök tudta nélkül – kidolgozott Z terv a bankrendszer összeomlásának esetére dolgozott ki egy részletes intézkedéscsomagot. Ennek szerves része volt a tőkekorlátozás, az euróövezeti banki tranzakciókat bonyolító Target2 rendszerből való kizárással, illetve szükség esetén a határok lezárásával.

A határzár egyelőre nem lépett életbe Görögországban, a tőkekorlátozás azonban múlt hétfő óta tart. Az intézkedést a görög kormány másodszor is meghosszabbította, a bankok nyitásának új időpontja péntek. A halogatás érthető: a görög bankrendszer jelenleg az EKB segítségére van utalva, a frankfurti testület pedig gyakorlatilag naponta tárgyal arról, befagyasztja, leállítja vagy netán emeli a pénzintézetek likviditási helyzetét segítő forrást. (Ezúttal a 89 milliárdos keret fenntartásáról döntött.) Az EKB nem tudja figyelmen kívül hagyni a politikai fejleményeket – hiszen a bankok helyzete amiatt roggyant meg, hogy a görögök az államcsődtől, a Grexittől és a betétzárolástól tartva menekítették ki vagyonukat.

A végtelenségig azonban nem tudnak farkasszemet nézni a bankok és az EKB, ráadásul Görögországnak július 20-ig 3,5 milliárd eurót kellene fizetnie az euróövezeti jegybanknak. Emiatt olyan sürgős a megállapodás, ellenkező esetben ugyanis elkerülhetetlen a bankrendszer összeomlása.

A helyzeten az elmúlt években már az euróövezetben is alkalmazott megoldással lehetnek úrrá: a szanálás érdekében forrást vonnak be. Mivel a görög államkassza üres, az EKB pedig nem akarja emelni a pénzügyi segítséget, ez csak újabb külső hitel formájában képzelhető el.

Ez magyarázza, hogy Athén már  az elvárt reformprogram benyújtása előtt segítségért folyamodott az euróövezet állandó mentőalapjához, az ESM-hez. Az Efklídisz Cakalótosz pénzügyminiszter által szignált levélben a görög válsághelyzetre, illetve az egész valutauniót érintő kockázatokra hivatkozva Athén hároméves kölcsönért folyamodik, nemcsak a bankrendszer megmentésére, hanem a meglévő hitelek fedezésére. A kérés összeget nem tartalmaz, ám viszonyítási alap lehet a június 30-án éjfélkor bekövetkezett államcsőd előtti utolsó görög javaslat, amelyben hírek szerint 29,2 milliárd eurót kért volna a kormány az ESM-től. (Azt akkor az idő rövidségére hivatkozva vetették el az euróövezeti pénzügyminiszterek.) A Nemzetközi Valutaalap egyébként múlt héten kiszivárgott értékelésében 50 milliárd eurót meghaladó pluszforrást tartott szükségesnek, azt is hasonló összegű adósságelengedés mellett.

Az adósságelengedést a keddi találkozókon még kategorikusan elutasították, mostanra azonban látszólag enyhült a hozzáállás. Pierre Moscovici legalábbis a Bloomberg erre vonatkozó kérdésére már kitérő választ adott. „Ezt a kérdést a megfelelő időben kell feltenni” – fogalmazott. A politikus láthatóan igyekezett békülékeny hangot megütni a népszavazás kiírása óta először, hiszen annak ismételgetésén túl, hogy a közös cél a 19 tagú euróövezet fenntartása, azt is közölte, a vészhelyzet kialakulásában közös Athén és az EU felelőssége. Komoly hibát követtek ugyanis el, mivel annak idején úgy vették fel Görögországot az euróövezetbe, hogy nem volt elég erős a gazdasága – erősítette meg a közgazdászok által az 1999-es döntés óta sokszor elismételt érvet.

Változó hangnem, feszült hangulat
„A teljes felelősséget vállalom azért, ami az elmúlt öt és fél hónapban történt, ám a válság kezdete óta eltelt öt és félért nem” – mondta ez Európai Parlament plenáris ülésén Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök. A politikus mindössze néhány órával a feszült hangulatú, a Grexit lehetőségét komolyan fontolgató euróövezeti csúcstalálkozó után azt ígérte: kormánya elkötelezett a reformok mellett, ám nem a hitelezőkkel korábban elfogadott intézkedések folytatásával. Hazáját egy „megszorítási laboratóriumhoz” hasonlítva emlékeztetett: az elmúlt évek kiigazításaival az előző kormányok nemcsak a gazdaságot és a társadalom szegényebb és középrétegeit küldték a padlóra, de erősítették a korrupciót, az adóelkerülést és az oligarchák hatalmát. A kormánya által mantraként emlegetett adósságelengedéssel kapcsolatban elutasította azokat a vádakat, hogy európai adófizetők pénzét pazarolnák el. „Az a pénz soha nem jutott el a görög emberekhez, abból az uniós bankokat védték meg a csődtől” – mondta, kiemelve: olyan megállapodást szeretne, amellyel az adósság visszafizethetővé válik.

Ciprasz mit sem veszített a határozottságából, ám láthatóan békülékenyebb hangot ütött meg, mint az elmúlt hetekben. A népszavazással kapcsolatos ellenkampány miatt sem az Európai Bizottságot bírálta, hanem a „terrorizáló médiát” – Janisz Varufakisz volt pénzügyminiszter a kampányban még a hitelezőket nevezte terroristáknak, ami érzékelhetően rontotta az amúgy is feszült viszonyt Brüsszel és Athén között.

A feszültség a Jean-Claude Juncker bizottsági elnök és Donald Tusk európai tanácsi elnök részvételével zajlott strasbourgi plenárison is tapintható volt, ahogy az is nyilvánvalóvá vált, a parlament mennyire megosztott a görögökkel kapcsolatban. Cipraszt több frakció „Oxi”, vagyis „Nem” feliratú táblával és tapssal fogadta, de többen, így a legnagyobb frakció, a Néppárt vezetője is élesen bírálta. Manfred Werner szerint az adósságleírást nem a bankoknak kellene megfizetniük, hanem például szlovák kórházi ápolóknak és spanyol adófizetőknek.