Vasárnapig kaptak haladékot a görögök

Az uniós vezetők egy napot adtak maguknak, hogy megemésszék a vasárnapi görög népszavazás eredményét, kedden azonban egyáltalán nem tűnt úgy, hogy az eltelt idő begyógyította volna a sebeket. Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök az Európai Parlament plénuma előtt kérte ki magának, hogy Janisz Varufakisz azóta lemondott pénzügyminiszter a hétvégén terroristának nevezte a hitelezőket, köztük a bizottságot. Az euróövezeti pénzügyminiszterek rendkívüli ülésük előtt is éles hangnemben bírálták az athéni vezetést, elismerve persze a görög nép demokratikus jogait, elutasítva ugyanakkor Athén adósságelengedésre vonatkozó kéréseit.

A legnagyobb kérdés persze az, Athén egészen pontosan mit is szeretne. Az uniós partnerek mára várták az újabb javaslatokat az Alekszisz Ciprasz vezette kormánytól, illetve új pénzügyminiszterétől. Efklídisz Cakalótosz a nagy várakozás ellenére javaslat nélkül érkezett – írásos terv legalábbis nem volt a kezében, csak egy kézzel írt jegyzet. Az erről készült fotót a teljes világsajtó próbálta kisilabizálni, ám a feljegyzések közül csak egy dolog volt egyértelmű: „no triumphalism”, vagyis ne legyen diadalittas. A brüsszeli ülésről kiszivárgott hírek szerint prezentációja „igen meggyőzőre” sikeredett, és annak véglegesítése szerdára várható – vélhetően ezt mutatja majd be Alekszisz Ciprasz az Európai Parlament plénuma előtt; a görög miniszterelnök felszólalását délután jelentették be. Vagy mégsem: a görögök ugyanis este csütörtökig kaptak újabb határidőt arra, hogy konkrét tervet prezentáljanak, erről vasárnap fognak tárgyalni az euróövezeti állam- és kormányfők.

A kedd délután felvezetett javaslat lényege nagyjából megfelel a népszavazás (és a 30-án éjfélkor bekövetkezett államcsőd) előtti utolsó görög kérésnek, amely az állandó euróövezeti mentőalap, az ESM bevonásával újabb hitelről szólt. Athén ezen túl – a Reutersnek nyilatkozó görög kormányzati forrás szerint – beruházási programot és adósságrendezést kér, ennek fejében pedig a reformok folytatását ígéri. Görög kormányforrások később ehhez képest azt közölték a Reutersszel, hogy Athén csak áthidaló – július végéig szóló – finanszírozásra tett javaslatot. Vélhetően erre utalt Alexander Stubb finn pénzügyminiszter, amikor arról beszélt: az ESM-hez „órákon belül” benyújthatja igényét Görögország.

Korábban felmerült az is, hogy a görögök akár 24 órán belül egymilliárd eurós „humanitárius segélyt” kaphatnak, ami nem az éhezők megsegítését jelentené, hanem azt, hogy a görögök mindenféle procedúra nélkül kapnának pénzt egy súlyos vészhelyzet elhárítására. (Ciprasz a Corriere della Sera internetes kiadása szerint hétmilliárdot kért.) Ez vélhetően a bankrendszer stabilitásának helyreállításához járulhat hozzá, ami égető, miután az Európai Központi Bank nem hajlandó emelni az erre szolgáló forrásokat. Adósságelengedésről vagy -átütemezésről senki nem beszélt – ezt a megoldást egyébként a pénzügyérek is gyakorlatilag egyhangúlag vetették el az ülés előtti nyilatkozataikban.

Jó jel, hogy az ülés nem egy óra után és kölcsönös vádaskodásokkal ért véget, mint az elmúlt egy hónapban szinte minden alkalommal. Azt azonban Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős tagja is hangsúlyozta a találkozó előtt: a hangnem egy dolog, a lényeg az, mi kerül az asztalra.

Itt nem ért véget az elmúlt hetekben kellően elcsépelt mondatok sora: Angela Merkel német kancellár és Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter is arról beszélt az Eurogroup-ülést követő euróövezeti csúcstalálkozó előtt, hogy sürget az idő, és nem heteken, hanem napokon belül megoldást kell találni a helyzetre. Ez a jelenlegi állás szerint tehát vasárnap következhet be.

François Hollande is azt emelte ki, hogy még ezen a héten meg kell egyezni. Fontos eltérés azonban, hogy amíg a francia államfő – honfitársaihoz hasonlóan – következetesen arról beszél, a görögök kilépése az euróövezetből bukás lenne nemcsak Athén, de az egész Európai Unió számára, a többi ország részéről ilyen kijelentések nem hangzottak el. Öt hónappal a tárgyalások kezdete és csaknem öt évvel a görög adósságválság kitörése után a Grexit egyre kevésbé számít tabunak. Elképzelhető tehát, hogy a következő hetekben nem is új mentőhitelprogramról, hanem a békés elválás feltételeiről fognak már egyeztetni a felek.

A bankrendszer összeomlásának megakadályozása érdekében múlt hétfőtől élő tőkekorlátozás – amelynek keretében a görögök naponta mindössze hatvan euró készpénzt vehetnek ki bankautomatákból, és nem utalhatnak pénzt külföldre – tragikusan hat az amúgy is lefagyott gazdaságra. A cégek képtelenek importálni, ami nemcsak egyes árucikkek – például a gyógyszerek – ellátásában okoz zavart, de ellehetetleníti az importalapanyagokkal dolgozó gyártócégek működését is. A fogyasztást is visszavetette a korlátozás: a The Economist a görög kereskedelmi szövetségre hivatkozva azt írja, hogy június 26-a óta 70 százalékkal zuhant a forgalom. Az összhatás kiszámításához azt is hozzá kell tenni, hogy a turistaszezon kellős közepén vagyunk, és a krízis súlyosbodása eltántoríthatja az utazókat, rontva a GDP 20 százalékát adó ágazat bevételi kilátásait is.

A bankrendszer összeomlásának megakadályozása érdekében múlt hétfőtől élő tőkekorlátozás – amelynek keretében a görögök naponta mindössze hatvan euró készpénzt vehetnek ki bankautomatákból, és nem utalhatnak pénzt külföldre – tragikusan hat az amúgy is lefagyott gazdaságra. A cégek képtelenek importálni, ami nemcsak egyes árucikkek – például a gyógyszerek – ellátásában okoz zavart, de ellehetetleníti az importalapanyagokkal dolgozó gyártócégek működését is. A fogyasztást is visszavetette a korlátozás: a The Economist a görög kereskedelmi szövetségre hivatkozva azt írja, hogy június 26-a óta 70 százalékkal zuhant a forgalom. Az összhatás kiszámításához azt is hozzá kell tenni, hogy a turistaszezon kellős közepén vagyunk, és a krízis súlyosbodása eltántoríthatja az utazókat, rontva a GDP 20 százalékát adó ágazat bevételi kilátásait is. -->