Felhajtó erők alakítják a GDP-t

Éllovasok közt – Az egyik leggyorsabb növekedés Európában címmel tart ma sajtótájékoztatót a nemzetgazdasági tárca, vélhetően a második negyedéves előzetes GDP-adatok kapcsán. Lehet, tudnak valamit, mert ugyan némi meglepetés érlelődik, de ekkora ugrásra nem készül senki.

A Bloomberg elemzőinek konszenzusa szerint a második negyedévben 3 százalék lehetett a növekedési ütem, és bár sokan elképzelhetőnek tartanak ma már ennél valamivel magasabb számot is, de abban mindenki biztos, hogy a növekedés üteme lassulni fog az előző negyedévi 3,5 százalékról. Oszlay András, a Takarékbank kutatási és elemzési osztályvezetője szerint a heti adatközlések is megerősítették, amit korábban gondoltak: a növekedés dinamikája csak kisebb mértékben gyengült a második fél évben. Míg április és május mind az ipari, mind az építőipari kibocsátásban gyengébb volt (legalábbis a havi növekedési ütemeket tekintve), júniusban mindkét szektorban visszatért a korábban felvázolt pályánkra a növekedés. S bár a kisebb súlyú építőiparban a konjunktúra így is elkerülhetetlenül lecsengőben van, az iparban a tavalyi év második felének gyengébb bázisán 2015 második felében még további gyorsulásra is lehetőséget látnak. A Takarékbank ezért a második negyedévben 3,2, az év egészében pedig 3,3 százalékos növekedést vár.

Barczel Vivien, az Erste Bank elemzője szerint is a friss adatok inkább csak alátámasztották a korábbi előrejelzéseket, hiszen illeszkedtek a megrajzolt trendekhez. A növekedés húzóerejét továbbra is az export és az autóipar adja a termelési oldalon, míg a felhasználásban a lakossági fogyasztás növekedésére utalnak a kereskedelmi statisztikák. Ő úgy véli: a második negyedév valamivel visszaesése után a harmadikban jöhet el markánsabb lassulás a növekedési ütemben. Ezzel egyetért Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője is, mondván: a nyári leállások, szabadságolások ekkor éreztethetik majd a hatásukat. Ő azonban úgy véli, a turizmus teljesítménye okozhat kisebb, míg a mezőgazdaságé akár nagyobb meglepetést is, és ez utóbbi már érdemben növelheti a bővülési ütemet. Annyira, hogy ő sem tartja kizártnak: egy jó agrárteljesítmény mellett 3 százalék fölött maradjon az éves növekedési ütem.

Dunai Gábor, azt OTP Bank elemzője szerint is pozitív kockázatot jelent a mezőgazdaság, ahol a kedvező időjárás miatt immár a harmadik egymást követő évben is az átlagosnál magasabb lehet a termés. Ha a második negyedévben a jó időjárás miatt magas lesz a mezőgazdaság hozzáadott értéke, és ez az első negyedéves adatok felfelé revíziójához vezet, az könnyen a vártnál magasabb GDP-dinamikát okozhat – hangsúlyozza Dunai.

Az OTP elemzője a második negyedévben 3,1 százalékos növekedést vár, hiszen a pozitív kockázatot erősebbnek érzi, mint a frissen megjelent és a vártnál szerinte valamivel gyengébb növekedést (az ágazatok GDP-ben betöltött súlyát figyelembe véve 0,2 százalékpontos negatív hatást) jelentő friss ipari és építőipari adatok hatását. A bank elemzői a pozitív fejlemények miatt felfelé korrigálták idei növekedési előrejelzésüket: már 3,3 százalékot várnak a korábbi 3 százalék helyett.

Az elemzők abban egyetértenek, hogy felhasználási oldalon inkább a lakossági fogyasztás húzza a gazdaságot, bár kiemelkedőnek mondják az exportteljesítményt is. Nagy kérdés a beruházások alakulása: az autóipari (és egyéb nagy feldolgozóipari) fejlesztések lecsengésével, az elmúlt évi, a választási hajrához kapcsolt állami beruházásokkal magas lett a bázis, és emiatt már az első negyedévben is 6,7 százalékos volt a visszaesés. Azt, hogy mi történt április–júniusban, egyelőre nem nagyon meri megtippelni senki. Ahogyan a K&H Bank vezető elemzője, Németh Dávid fogalmazott: számára a beruházások alakulása jelenti a sötét lovat.

A Takarékbank (és immáron az OTP) által várt 3,3 százalékos GDP-növekedés lényegében azt jelenti, hogy az idei évben gyakorlatilag alig lassul a gazdasági növekedés üteme – hívta fel a figyelmet Oszlay András. A Takarékbank osztályvezetője szerint persze azt is látni kell, hogy ebben számottevő, ugyanakkor átmeneti tényező a bankok elszámoltatásának következtében a háztartásoknál megjelenő magasabb jövedelem, ami a magánfogyasztáson keresztül ad lökést a GDP-nek. Hozzátette: míg a tavalyi 3,5 százalékos növekedési ütemmel Európa élvonalába tartoztunk, az idénre várt 3,3 százalék ehhez már nem lesz ehhez elegendő: csak térségünkből Lengyelország és Románia ennél valószínűleg magasabb, Csehország és Szlovákia pedig legalább ugyanekkora növekedési ütemet érhet el. Ugyanakkor az európai konjunktúra erősödésének dacára idei növekedési ütemünk legalább a kétszerese lesz az euróövezetének, tehát a 2013-ban újra megkezdett felzárkózás idén is folytatódik.