Fenntarthatatlan a görög nyugdíjrendszer

Külső hitel bevonására szorulhatnak a görög nyugdíjalapok, a harmadik mentőhitel forrásai ugyanis nem elegendőek arra, hogy az év végéig biztosított legyen a finanszírozás – írta a Kathimerini. A lap angol nyelvű online kiadása emlékeztet: a nyugdíjalap problémái nem újak, ám az elmúlt hónapok gazdasági és politikai bizonytalanságai rendkívül negatívan befolyásolhatják a járulékbevételeket.

Az állami nyugdíj-biztosítási alap tavaly júniusban még 407 millió eurós többletet tudott felmutatni, egy évvel később azonban a mérleg már 1,4 milliárdos deficitbe fordult. A múlt héten elfogadott harmadik mentőhitelprogramban szereplő reformintézkedések pedig ebben az évben csak korlátozottan javítják ezt az eredményt. A korai nyugdíjazás feltételeinek szigorítása például mindössze 3 millió eurós kiadáscsökkentést eredményezhet a lap szerint.

A nyugdíjreform a hiteltárgyalások egyik legvitatottabb kérdése volt, nem véletlenül: a kiadások az Eurostat legfrissebb, 2012-es adatai szerint a GDP 17,5 százalékát tették ki, ami a legmagasabb arány az Európai Unión belül, ahol az átlagos szint 13,3 százalékos. Az adatot azóta a gazdaság visszaesése felfelé, míg a nyugdíjreform lefelé módosíthatta. A fenntarthatóság szempontjából azonban az sem mellékes, hogy a válság kezdete óta a munkanélküliség 10-ről 25 százalék közelébe emelkedett, míg a mediánjövedelem 30 százalékkal esett vissza, vagyis a befizetések is drasztikusan visszaestek.

A harmadik mentőcsomagban hitelezők a rendszer konszolidációjának érdekében a 2010 óta elindított szigorítások „eltökéltebb” folytatását várták el az athéni kormánytól – ennek része például a 67 éves korhatár előtt nyugdíjba vonulók járadékának csökkentése, a kötelező ellátás nominális szintjének befagyasztása 2021-ig, a nyugdíjjárulékok, illetve a nyugdíjasokat terhelő egészségügyi hozzájárulás júliustól életbe léptetett emelése. Ugyanakkor új lépéseket is kilátásba helyeztek. Szeptemberre például tervet kellene kidolgozni az állami alapok (köztük a nyugdíjbiztosítás) felé fennálló hátralék rendezésére, a jövő év elejéig pedig egy a hozzájáruláshoz szorosabban kötött járadékrendszert kell kialakítani – a bírálók szerint ez a nyugdíjcsökkentés szofisztikált megfogalmazása –, egységesíteni kell a különböző tb-alapok működését, és egyebek mellett kompenzálni kell a görög alkotmánybíróság azon döntésének hatásait is, amelyik 2012-ben alkotmányellenesnek mondott ki egyes 2012-ben életbe léptetett nyugdíjcsökkentési lépéseket.