Jöhet a nagy földprivatizáció

Az állami földek privatizációjáról szóló javaslatról tárgyaltak a kabinet tagjai keddi ülésükön. Lázár János délutáni tájékoztatása szerint döntés még nem született az ügyben, ám a Napi Gazdaság információi szerint a javaslat 400 ezer hektár állami földvagyon értékesítését irányozza elő, ez a hazai termőföldállomány mintegy tizede. Tíz hektár alatt pályáztatás útján nyerhetnének földet a gazdák, efölött pedig nyilvános árveréseket tartanának. A föld jelenlegi bérlőjét elővásárlási jog illeti meg, a területet azonban csak akkor szerezhetné meg, ha a legmagasabb összeget kínálja – írta a lap. Az árak nem térhetnének el a piaci szinttől, a szőlők, gyümölcsösök és halastavak esetében azonban nem lesz kötelező az értékbecslés. A megvásárolt föld a törvényes öröklés kivételével nem kerülhetne más tulajdonába – ha ez mégis megtörténik, a terület visszakerül a Nemzeti Földalapba (NFA).

Lapunk számításai szerint a 400 ezer hektár 600 ezer forintos átlagárral számolva 240 milliárdos állami bevételt jelentene. A kormány a tervek szerint idén 192, jövőre 133 milliárd forintot szedne be állami vagyon értékesítéséből, és már számos bírálat érte amiatt, hogy nem tüntette fel, honnan tervezi beszedni ezt az összeget.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) korábban már szorgalmazta, hogy a kormány tegye meg a szükséges lépéseket a gazdák földhöz juttatásáért. A szervezet elnöke akkor felhívta a figyelmet, hogy a magyar termőföld könnyen külföldi kézbe kerülhetne, ha gazdasági társas vállalkozások is szerezhetnének földtulajdont, hiszen azok nemzetközi vásárlók részére is értékesíthetők. A mostani szabályozás szerint a helyben lakó földművelők szerezhetnek földet, és bizonyos méret felett kizárólag licites ármegállapítás lehetséges, tehát senki sincs kizárva. Győrffy Balázs fontosnak nevezte, hogy olyanoknál legyen a termőföld, akik használják, és nem spekulációs céllal veszik.

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) az eddig nyilvánosságra került információkat megdöbbentőnek tartja. „Az állam tulajdonában lévő több mint 500 ezer hektár szántó és legelő nagy részét gazdasági társaságoknak adják bérbe, a teljes területnek csak kis hányadát kezelik magánszemélyek. Mivel Magyarországon a 2013-as földforgalmi törvény szerint gazdasági társaság nem szerezhet földet, az új tulajdonosok nyilvánvalóan nem a területeket jelenleg művelő cégek lesznek. Ha ez a privatizáció a nyilvánosságra került tervek szerint zajlik, akkor valakik rendkívül kedvezményes áron, gyakorlatilag ingyen jutnak olyan földhöz, amelyet belátható időn belül biztosan nem fognak megművelni” – mondta a Világgazdaságnak Máhr András, a MOSZ főtitkárhelyettese.

Hozzátette: bár a Magosz által is sürgetett kedvezményes banki finanszírozás részleteiről, amely a gazdák tulajdonszerzését segítené, egyelőre nincs hír, az aranykoronánként 1250 forintos bérleti díj egy 30-40 aranykorona értékű föld esetében a jelenlegi piaci feltételek mellett is bőven fedezi az állami földek megvásárlásához szükséges hitelt.

Máhr András arra is felhívta a figyelmet: a privatizációs terv eddig nyilvánosságra került részletei a földforgalmi törvény céljaival sincsenek összhangban. „A jogszabály tiltja a spekulatív, kizárólag befektetési célú földvásárlást. Azokat a szerződéseket, amelyek erre utalnak, a Nemzeti Agrárkamara (NAK) illetékes helyi szervezeteinek jogában áll megvétózni. Márpedig egy olyan föld megszerzése, amelyet a tulajdonos 20-30 évig nem tud hasznosítani, hiszen az bérbe van adva másnak, határozottan befektetési célú vásárlásnak tűnik” – véli Máhr András, aki szerint a privatizáció végrehajtásához legalább fél-egy évre van szükség. Hozzátette: az a kormányzati érv, miszerint a földvásárlási programra azért van szükség, hogy a magyar gazdák még azelőtt tulajdont szerezhessenek, mielőtt az EU esetleg negatívan dönt a külföldiek tulajdonszerzését akadályozó magyar földtörvény ügyében, azért csúsztatás, mert a földpiac részlegesen már így is nyitva áll a külföldi állampolgárok előtt. Feltéve persze, hogy földművesnek minősülnek, és ott élnek, ahol a birtokot szeretnék megvásárolni.

Szerinte félrevezető az az indok, hogy a kormány a külföldiektől igyekszik megvédeni a magyar földet, hiszen még az Európai Unió sem kényszeríthetné arra az államot, hogy adja el a közös nemzeti tulajdon részét képező földeket. Ha azt feltételezzük, hogy az állam jó gazda, és a rábízott vagyont a közjó érdekében használja, akkor a hektárszázezrek éppen most vannak a legnagyobb biztonságban.

„Érdemes azt is megnézni, mely nagyvállalkozókhoz köthető cégek bérlik az állami földeket nagy tételben, vagyis kik is azok a kormányzat által előszeretettel emlegetett helyi gazdák, kis- és közepes családi gazdaságok. Csak a Csányi Sándor nevéhez köthető Bonafarm- és a Nyerges Zsolthoz köthető Mezort-csoport 28-28 ezer hektárt bérel” – hivatkozott Ángyán József a tavaly júliusban közzétett VI. jelentésére a földről.

Szerinte hiába a földszerzés 300 hektáros maximuma is: az állami földeket jelenleg bérlő vállalkozások részvényesei, vezetői és rokonaik „földművesként” együtt jelentős területekhez juthatnak hozzá, ráadásul államilag támogatott, minimális kamatterhű, a jelenlegi földbérleti díjakat nem meghaladó törlesztőrészletű, a támogatásokból finanszírozható tartós hitelekkel, azaz gyakorlatilag ingyen.

„Márpedig a földforgalmi törvény szerint ha egy cég saját tulajdonosaitól vagy azok rokonaitól bérli a területet, még csak bejelentési kötelezettsége sincs, és az így használt terület nem számít be a birtok méretébe sem. Azaz formálisan eltűnnek a nagybirtokok, és a Lázár János által emlegetett 1200 hektáros birtokméretet, ami felett elvonnák a területalapú támogatásokat, senki nem éri majd el” – latolgatta a privatizációs tervek várható hatásait Ángyán József.

Szerinte félrevezető az az indok, hogy a kormány a külföldiektől igyekszik megvédeni a magyar földet, hiszen még az Európai Unió sem kényszeríthetné arra az államot, hogy adja el a közös nemzeti tulajdon részét képező földeket. Ha azt feltételezzük, hogy az állam jó gazda, és a rábízott vagyont a közjó érdekében használja, akkor a hektárszázezrek éppen most vannak a legnagyobb biztonságban.

„Érdemes azt is megnézni, mely nagyvállalkozókhoz köthető cégek bérlik az állami földeket nagy tételben, vagyis kik is azok a kormányzat által előszeretettel emlegetett helyi gazdák, kis- és közepes családi gazdaságok. Csak a Csányi Sándor nevéhez köthető Bonafarm- és a Nyerges Zsolthoz köthető Mezort-csoport 28-28 ezer hektárt bérel” – hivatkozott Ángyán József a tavaly júliusban közzétett VI. jelentésére a földről.

Szerinte hiába a földszerzés 300 hektáros maximuma is: az állami földeket jelenleg bérlő vállalkozások részvényesei, vezetői és rokonaik „földművesként” együtt jelentős területekhez juthatnak hozzá, ráadásul államilag támogatott, minimális kamatterhű, a jelenlegi földbérleti díjakat nem meghaladó törlesztőrészletű, a támogatásokból finanszírozható tartós hitelekkel, azaz gyakorlatilag ingyen.

„Márpedig a földforgalmi törvény szerint ha egy cég saját tulajdonosaitól vagy azok rokonaitól bérli a területet, még csak bejelentési kötelezettsége sincs, és az így használt terület nem számít be a birtok méretébe sem. Azaz formálisan eltűnnek a nagybirtokok, és a Lázár János által emlegetett 1200 hektáros birtokméretet, ami felett elvonnák a területalapú támogatásokat, senki nem éri majd el” – latolgatta a privatizációs tervek várható hatásait Ángyán József. -->