Veszélyes pályán a törökök

A biztonsági megoldást választotta a török jegybank tegnap, amikor a líra esésének gyorsulása ellenére hatodszor is 7,50 százalékon hagyta az irányadó kamatokat: az egyhetes repo 7,50 százalék maradt. A monetáris politikai keretrendszer másik fontos eleme, a kamatfolyosó sem változott, az egynapos betéti kamat továbbra is 7,25 százalék, a hitelkamat 10,75 százalék. Az egynapos kamatok változására nem is számított senki, a repokamat esetében azonban a Dow Jones, illetve a Bloomberg által megkérdezett elemzők egy része el tudott volna képzelni egy 50–100 bázispontos emelést a líra gyengülése miatt. (A török jegybank a 2014. januári rendkívüli ülés óta nem emelt kamatot, önállósága odáig terjedt, hogy ellenállt a vágást sürgető kormányzati nyomásnak.)

A feldolgozott élelmiszerek és az energia ára rövid távon kedvezően érinti az inflációt – indokolta döntését a jegybank –, de az árfolyamváltozások miatt késlekedik az alapvető indikátorok javulása. Ezért, illetve a belső és a globális piacok bizonytalanságai miatt a monetáris politikai bizottság csak akkor szigorít majd, amikor szükségesnek látja – fogalmaztak a kamatdöntést indokolva.

A piacok nem honorálták az óvatoskodást: a líra árfolyama a dollárral szemben azonnal 1 százalékot esett, az újabb rekordmélységet jelentő 2,8943-as szintre. (A török fizetőeszköz idén eddig 24 százalékkal gyengült, ezzel a második legrosszabbul teljesítő deviza a világon a brazil reál után.) Az irányadó kétéves kötvény hozama 10,28 százalékról 10,55 százalékra emelkedett. A piaci szereplőket látnivalóan az se hatotta meg, hogy a kamatdöntés után a jegybank felvázolta a monetáris politika egyszerűsítésének tervét is, amint azt Erdem Başçi, a jegybank kormányzója a múlt hónapban kilátásba helyezte. A cél az, hogy az egyhetes repo legyen az alap, a kamatfolyosót pedig szűkíteni akarják. A líra volatilitásának csökkentése érdekében a jegybank flexibilisebb lesz a devizaaukciókon – közölte Başçi –, emellett erősíteni akarják a dollárlikviditást, hogy segíthessék a külföldi devizában eladósodott privát hitelfelvevőket.

A török deviza, illetve a gazdaság sorsa azonban most nem igazán a jegybank döntésétől függ. Az országnak a június 7-i választások óta ügyvezető kormánya van, miután az akkor 40,9 százalékot szerző Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) élén álló Ahmet Davutoğlu nem tudott partnert szerezni egy koalíciós kormányhoz. Davutoğlu tegnap közölte, hogy eredménytelenül zárultak a tárgyalások a jobboldali nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártjával (MHP) is, és visszaadja kormányalakítási mandátumát Recep Tayyip Erdoğan államfőnek. Az AKP korábban a baloldali Köztársasági Néppárttal (CHP) kísérletezett, azok a tárgyalások a múlt héten omlottak össze, azt követően kezdett újabb zuhanásba a líra. Elvileg összefoghatna a három ellenzéki párt is – a CHP és az MHP mellett a kurdokat támogató baloldali Népi Demokratikus Párt (HDP) –, ez azonban a köztük feszülő ellentétek miatt aligha valószínű.

A török törvények értelmében a választást követően 45 napon belül kormányt kell alakítani, ha nem sikerül, akkor ennek lejártával 90 napon belül jön az újabb választás. A határidő most vasárnap jár le, az új választásoknak pedig sokkal feszültebb helyzetben vághat neki Törökország, mint nyár elején. A tragikus szíriai helyzet miatt kialakult menekülthullám mellett a török erőket már közvetlen támadások is érték az iszlám állam (IS) részéről, a kurdokkal két éve nagyjából fennálló tűzszünet pedig szétesett, ugyancsak az IS miatt. A júniusi választások előtt Erdoğan abban bízott, hogy a 2002-től egyedül kormányzó AKP – amelynek ő volt az egyik alapítója – kétharmados többséget szerez, és ezzel megnyílik az út az elnöki hatalom kiszélesítése előtt, ám még egyszerű többséget se kapott. Erdoğan most megpróbálkozhat azzal, hogy segítsen visszaszerezni az AKP híveit – vélik elemzők –, demonstrálva, hogy különben nincs erős vezetése az országnak egy lassan háborússá fajuló helyzetben.