Csak az adósság átalakítása vehető biztosra

A hírügynökség által megkérdezett elemzők 94 százaléka legalábbis ma már úgy látja, a görögök számíthatnak valamiféle könnyítésre. Július végén – a harmadik hitelcsomagról kötött előzetes megállapodást követően – még 71 százalékuk amellett tette le a voksát, hogy az ország 2016 vége előtt távozik az euróövezetből, éppen amiatt, hogy addigra kontrollálhatatlanná válik az akkor a GDP csaknem 180 százalékát kitevő adósság szintje.
Az adósság leírásáról szóló tárgyalások kezdetét az euróövezet képviselői jelenleg októberre teszik.

Ez érthető, hiszen mindenképpen meg kell várni, hogy felálljon a most vasárnap rendezendő választások után az új athéni kormány. A parlamenti választások időpontjának kiválasztásakor is azt tarthatta szem előtt Alekszisz Ciprasz miniszterelnök, hogy a mentőhitel első felülvizsgálatát eleve ekkorra tervezték a hitelezők. Közben nyilván a népszerűségi listák eredményeit is figyelembe vette, ám azok nagyot változtak időközben: amíg augusztus 20-i lemondásakor még Ciprasz és pártja, a Sziriza tűnt a voksolás nyertesének, mára megjósolhatatlanná vált a végeredmény.

A konzervatív Új Demokrácia a friss felmérések szerint ugyanannyi, a választók nagyjából negyedének szavazatára számíthat, miközben a választók harmada még nem döntötte el, kire szavaz majd.
A patthelyzet feloldása egy nagykoalíció lenne.

Ez elvben nem is olyan elképzelhetetlen ötlet, hiszen Ciprasz, januári kampányígéreteit felrúgva, végül pont olyan megállapodást kötött a hitelezőkkel – beleértve privatizációt és megszorításokat is –, amilyeneket vélhetően az előtte kormányzó Új Demokrácia is kötött volna.

A hitelmegállapodás rendkívüli szigora miatt pedig, bárki vezeti is az országot, elég szűk mozgástérben mozog, és igen komoly népszerűségvesztésre kell számítania közeljövőben – magyarul az egyetlen igazi tét az, lesz-e, és ha igen, milyen formában adósságátstrukturálás. Illetve, hogy lesz-e egyáltalán többségi kormány, amely érdemi tárgyalásokat tud erről folytatni, vagy az országban hatalmi űr keletkezik, akárcsak a 2012-es választások után, amelyet a patthelyzet miatt végül meg kellett ismételni. Ciprasz mindenesetre kizárja, hogy pártja koalícióra lépjen az Új Demokráciával. „Természetellenes lenne” – fogalmazott az ellenzéki párt kormányfőjelöltjével, Evangelosz Meimarakisszal folytatott televíziós vitában.

Ennek fő témája a gazdasági helyzet volt, pontosabban az, kinek a felelőssége az, hogy Görögország júliusban csődbe jutott. A Kathimerini görög lap beszámolója szerint Ciprasz elutasította ellenfelének vádjait azzal kapcsolatban, hogy kormányzása hét hónapja alatt tönkretette volna a gazdaságot. „Mint aki három üveg whisky elfogyasztása után még ivott egy pohárkával, aztán azt az egy poharat hibáztatja, amikor másnap a kórházban ébred” – fogalmazott a Sziriza elnöke. Meimarakisz a következetlensége miatt bírálta a hitelmegállapodást elutasító, majd mégis aláíró Cipraszt, mellesleg azt is a szemére vetette, hogy egyfolytában a görög adósságszint fenntarthatatlanságáról beszélt. Más kérdés, hogy ebben a Nemzetközi Valutaalap is egyetértett az athéni vezetéssel, és ez a támogatás tekinthető a legnagyobb pozitívumnak a hitelezőkkel fél évig folytatott egyezkedés során.