Fékezi a gazdaságot a határellenőrzés

Kedden este legfeljebb fél órával tartott tovább átjutni Ausztriába Magyarországról, mint az egyébként megszokott – számolt be lapunknak egy kamionos, aki szerdán érkezett vissza Bács-Kiskun megyei telephelyére. A kifelé tartó sor csupán mintegy 200 méteres volt.

A fuvarozók helyzete mindazonáltal egyre nyugtalanítóbb. Információink szerint több fuvarozói érdekképviselet is afféle válságtanácskozást tart hétfőn – és alapvetően az a véleményük, hogy tenni nemigen tudnak mit, tapasztalataikat és javaslataikat összegyűjtik.

„Ha az Európai Unió nem alakít ki minél előbb egységes álláspontot és szabályozást, a menekültek áradata közvetve a gazdaság minden szegmensére hatással lesz. Ha bármelyik ország tartósan visszaállítja a mélységi ellenőrzés intézményét, azaz minden szállító autót megállítanak, az középtávon 10 százalékkal növelheti a fuvarozócégek költségeit” – mondta a Világgazdaságnak Székely Zsolt, a szállítmányozással és logisztikai tevékenységek nyújtásával foglalkozó Révész Holding Zrt. vezérigazgatója.

A több száz autóval – egyebek mellett különleges vegyi anyagok fuvarozására alkalmas járművekkel – rendelkező csoportnál az irányítók igyekeznek segíteni a sofőröknek, akiket folyamatosan képeznek is. Alapelv, hogy jelezniük kell a hatóságnak, ha illetéktelen utast észlelnek az autóban, a nagyobb csoportokkal viszont szigorúan tilos szembeszállniuk.

„Munkatársaink tapasztalatai szerint jelenleg a legrosszabb helyzet a francia–német tengeri határon, Calais és Dover környékén van. Némi szerencse, hogy arrafelé nem járnak ponyvás autóink. Elsősorban silós és tartálykocsik közlekednek a környező térségben, azokban pedig gyakorlatilag képtelenség elbújni” – mondta Székely Zsolt. Az is problémát okoz – mondta –, hogy az uniós jogszabályok szerint a sofőr felelős az autóért, védelmet azonban nem kérhet, ha például többtucatnyi menekült megrohanja a járművet, és bemászik, elrejtőzik a raktérben. Utóbb viszont őt, illetve a munkáltató céget terheli a felelősség. A kamionok tetején kuporgók, a mozgó járműre felkapaszkodók miatt szerencsére nem érheti vád a sofőrt.

Székely Zsolt szerint a fő probléma most Európa-szerte az, hogy a gazdasági folyamatok döntő többsége a japán autó­gyárak termelési tapasztalatai alapján kifejlesztett lean managementre épül. Ennek a vállalatszervezési és -irányítási rendszernek az a lényege, hogy mind az időt, mind a készletek nagyságát kicentizi, azaz szinte nincs tartalék. Ráadásul mindez a gazdasági válság kitörése óta még inkább előtérbe került. Most viszont oda vezethet, hogy ha a szigorodó, időben elhúzódó határellenőrzés miatt a szállítmány késik, akkor a fuvarozók nem tudják letenni az árut abban az időintervallumban, ahová az adott gyárban beosztották. Ha nincs alapanyag, a termelés leáll, ez pedig újabb folyamatokat blokkol a globális gazdasági együttműködésben. A megrendelőnek ráadásul joga van kötbért fizettetni a késés miatt.

„A határátkelők mindig is kulcsszerepet játszottak a fuvarozásban, és időről időre előfordult, hogy az autóink hosszabb várakozásra kényszerültek, de ha ez rendszeressé, ugyanakkor kiszámíthatatlan hosszúságúvá válik, az a teljes logisztikai láncolatot megakasztja. Az elmúlt 10-12 évben a határok megnyílása 20-25 százalékkal növelte a szállítmányozási kapacitást pusztán azzal, hogy megszűnt a fölösleges állásidő. Most ez a folyamat könnyen a visszájára fordulhat, ami közvetve az egész európai gazdaságra káros hatással lesz” – véli Székely Zsolt, aki szerint gyors és egységes európai válaszra van szükség.