Tovább fékezhet a magyar gazdaság

Már a statisztikai adatok is jelezik, hogy a magyar gazdaság lassuló pályára került - áll a GKI friss elemzésében. Ez nem meglepetés, mivel a 2014-es gyors növekedés, amely még az idei első negyedévben is tartottalapvetően átmeneti tényezőknek (így az EU-támogatások tetőzésének, a választási évvel összefüggő fogyasztás-élénkítésnek, a kiváló termésnek és a korábbi autóipari beruházásoknak) volt a következménye. Tovább rontja a kilátásokat a kínai gazdaság lassulása és a növekvő politikai kockázatok miatt várhatóan romló európai konjunktúra.

Emellett Magyarországon a GKI szerint mindinkább jelentkeznek az elmúlt évek gazdaságpolitikájának rossz következményei: a tőke és a munkaerő kiáramlása, a verseny korlátozása okozta romló kínálat, a tartalék- és jövő-felélésből származó feszültségek szétterjedése az állami szolgáltatásokban a nyugdíjrendszertől az oktatáson át az egészségügyig. Növeli a kockázatokat az EU dezorganizálódása, különösen ebben Magyarország mind erősebb politikai elszigetelődése. Ilyen világban a kormányzat hatalmas költségvetési kiadással járó elképzeléseinek – paksi atomerőmű, budapesti olimpia – megvalósítása egyre kockázatosabb.

A magyar gazdaság az idei negyedévben 3,6, a másodikban 2,7 százalékkal növekedett, a lassulás elkezdődött. A GKI szerint a második félévben és 2016-ban további fékeződés valószínű, mindenekelőtt az EU-források átmeneti visszaesése, a belföldi felhasználás visszafogottabbá válása, de a kiviteli lehetőségek romlása következtében is. Ez utóbbi a kevés új ipari kapacitásnak, az exportálható mezőgazdasági árualap csökkenésének és az európai konjunktúra mind bizonytalanabbá válásának a következménye. A belföldi felhasználás a tavalyi 3,7 százalékos bővülés után idén 1 százalékkal, jövőre még 0,5 százalékkal sem bővül, ez főleg a beruházási pálya beesését tükrözi. A növekedés mindkét évben exportorientált. 2015 egészére 2,7 százalékos, 2016-ra pedig 2 százalékos gazdasági növekedés prognosztizálható.

A foglalkoztattak száma 2015-ben 2 százalék körüli mértékben bővül a GKI szerint, 2016-ban viszont már csak 1 százalékkal emelkedik tovább. A statisztikai munkanélküliségi ráta a tavalyi 7,7 százalékról idén várhatóan 7,2 százalék körülire, majd 2016-ban 7 százalék körülire csökken. Az Európai Unió munkaerőpiacának vonzása főleg olyan munkavállalókat szív el, akikre itthon is nagy szükség lenne, de a hazai keresetek és munkakörülmények nem versenyképesek. A közfoglalkoztatás már inkább akadálya, semmint segítője a valódi munkahelyek létrejöttének - teszik hozzá az elemzők.

A GKI szerint idén a bérkiáramlás a tavalyihoz hasonlóan 3 százalék körüli lesz, de a minimálisan emelkedő infláció miatt a reálkeresetek és a reáljövedelem növekedési üteme kissé csökken. Ugyanakkor a fogyasztás dinamikája 1,5 százalékról 2,5 százalék körülire emelkedik; a harmadik éve növekvő reáljövedelem és a banki elszámolás következtében lecsökkent hitelterhek, a fogyasztók jelentős részének némi megkönnyebbülése hatására. 2016-ban a magasabb infláció miatt a reálkereset csak 1,3 százalékkal emelkedik, a nyugdíjak reálértéke nem változik, így a reáljövedelem és a fogyasztás is lassuló ütemben (1, illetve 1,5 százalékkal) nő.

A GKI megítélése szerint a 2015-re előirányzott 2,4 százalékos és a 2016-ra tervezett 2 százalékos GDP-arányos államháztartási deficit megvalósulása bizonytalan, mindkét évben ennél néhány tizedszázalékkal magasabb hiány valószínű. A mérték nagyrészt attól függ, hogy a kormány milyen hiányt, illetve ennek révén elérhető GDP-arányos államadósság-csökkentést tart szükségesnek a túlzottdeficit-eljárás elkerüléséhez (mit tolerál még az EU). A szerkezeti átalakítások nélküli, egyszeri eszközökkel és manőverekkel kialakított deficit, a növekedésellenes adórendszer fennmaradása, a nagy államháztartási rendszerek lezüllése pótlólagos terheket hárít a következő nemzedékekre.

2014-ben és 2015 első felében átmenetileg megszűnt az áremelkedés, az alapkamat pedig egészen minimális lett. Az idei második félévtől a diktált rezsicsökkentés és az olajár zuhanásának következményei fokozatosan kifutnak, így enyhe áremelkedés kezdődik. 2015-ben 0 százalékos vagy néhány tizedszázalékkal magasabb, 2016-ban 2,5 százalékos áremelkedés várható. Az alapkamat az idei évben valószínűleg 1,35 százalékon marad, majd főleg a Fed kamatemelését követve 2016 végén 1,8 százalék körül lehet. A Monetáris Tanács azonban valószínűleg a lehetséges legkésőbbi időpontban fog csak a kamatemelésről dönteni. Ezért a forint tovább gyengül, 2015-ben 310, 2016-ban 320 forint körüli éves átlagos euróárfolyam várható.

Az ipari növekedés a várakozások szerint 2015 második felében kissé lassul, éves szinten 7 százalék körüli ütem várható. A fékeződés jelentős új kapacitások híján 2016-ban is folytatódik, az ipari növekedés 5-6 százalék között lehet. Az építési piac motorja - az EU- és költségvetési források által támasztott kereslet - idén és jövőre is csökken, s ezt a negatív hatást a piaci megrendelések csak részben tudják ellensúlyozni. Így az építőipari dinamika a 2014-es 14 százalékról 2015-ben 3-5 százalékra, 2016-ban 2 százalék körülire esik. A mezőgazdaságban a tavalyinál szerényebb növénytermesztési teljesítmény várható, s átlagos időjárás esetén nagyjából ez ismételhető meg 2016-ban is. Az állattenyésztés eddig meglepően jól reagált a földtörvény okozta változásokra. A szolgáltatási GDP 2015-ben az előző évitől alig elmaradva, közel 2 százalékkal bővül, majd az ütem 2016-ban 1,3 százalékra esik vissza, s egyik évben sem éri el a nemzetgazdasági átlagot. Mindkét évben az üzleti szolgáltatások bővülnek gyorsabban.

A magyar áru- és szolgáltatás-kivitel 2015-2016-ben az importénál gyorsabban bővülhet, az aktívum jelentősen emelkedik, a cserearányok a két év átlagában kissé javulnak. A keleti és a déli külgazdasági nyitás nem vezetett a magyar külkereskedelem relációs szerkezetének átrendeződéséhez. A magyar kivitel fő felvevőpiaca továbbra is az EU lesz. A magyar kül- és belpolitika esetenként súlyosan sérti és sértegeti az ország fő politikai-gazdasági partnereit, ez negatívan hat a gazdasági együttműködésre.

Idén a vállalati és a lakossági hitelállomány is tovább csökkenhet, 2016-ban azonban főleg az előbbinél szerény növekedés kezdődhet. A hitelportfoliók minősége viszont az idei javulás után ismét romolhat.

A javulás ellenére mindhárom nagy hitelminősítő bóvli, vagyis befektetésre nem ajánlott kategóriában hagyta a magyar adósságot, bár megkezdődött a pozitív kilátások jelzése. A befektetésre ajánlott kategóriába való átsorolás akár mindegyik hitelminősítőnél 2016-ra csúszhat - vélik a GKI szakértői.