Végre kiderült, hogy miért lassult a magyar gazdaság növekedése
A magyar gazdaság 2,7 százalékkal nőtt a második negyedévben az első negyedévi 3,5 után – erősítette meg az előzetes GDP-adatot a KSH.
A gazdasági növekedés lassulásához hozzájárult, hogy a mezőgazdaság nagymértékű visszaesése jelentősen rontotta az összteljesítményt. Ez az ágazat 0,6 százalékponttal húzta vissza a GDP-t az első negyedévi 0,2-es visszaesés után. A növekedés lassulása egyben azt is jelenti, hogy nem csak a mezőgazdaság, hanem más szektorok teljesítménye is rosszabb volt, mint az első negyedévben.
A KSH jelentése szerint termelési oldalról nézve az ipar hozzáadott értéke 6,1, ezen belül a feldolgozóiparé 7 százalékkal nagyobb lett az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóiparon belül a járműgyártás, illetve a hozzá kapcsolódó beszállító ágazatok teljesítménye nőtt jelentősen.
Az építőipar teljesítménye 6,5 százalékkal emelkedett, ezen belül az épületek és az egyéb építmények építése egyaránt bővült. A mezőgazdaság teljesítménye 17 százalékkal csökkent – ez utóbbi volt az, amelyik jelentősen visszahúzta a GDP-növekedését.
Összességében az látszik, hogy az első negyedhez képest a kissé lassabban növekvő ipar, valamint a mezőgazdaság óriási visszaesése magyarázta azt, hogy 3 százalék alá bukott a GDP-növekedés üteme. Ilyen alacsony növekedésre 2013 harmadik negyedéve óta nem volt példa. Igaz, a bázis is rendkívül jó volt: a tavalyi második negyedévben 4,1 százalékkal nőtt a GDP, amikor jól teljesített az ipar, az építőipar és a már a szolgáltatások is dinamikusan nőttek.
Felhasználási oldalról számolva a háztartások tényleges fogyasztása 2,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest; a háztartások fogyasztási kiadása 3 százalékkal bővült. Az élelmiszerek, a közlekedés, a szabadidő és kultúra, a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás és a lakásszolgáltatások esetében emelkedett a volumen. Az élvezeti cikkek (szeszes ital, dohányáruk) körében csökkenést mértünk – írja a KSH.
A külföldiek magyarországi fogyasztása továbbra is nagyobb arányban nőtt, mint a magyarok külföldi fogyasztása.
A kormányzattól kapott természetbeni juttatások volumene 1,6 százalékkal nőtt, a közösségi fogyasztásé 0,9 százalékkal csökkent. Ennek eredményeként a végső fogyasztás 2,1 százalékkal bővült.
A háztartások fogyasztása 1,5 százalékpontot magyarázott felhasználási oldalról a GDP 2,7 százalékos növekedéséből, vagyis a kiskereskedelmi forgalom a fogyasztásnál nagyobb mértékű bővülése egyértelműen a gazdaság fehéredésére utal, és nem arra, hogy az emberek jóval többet vásárolnának a korábbiaknál. Ráadásul a külföldiek növekvő hazai vásárlásai is megdobják a kiskereskedelmet.
A beruházások az első negyedéves 1,1 százalékpontos visszaesés után most ugyanennyivel növelték a GDP-t, a nettó export viszont már csak 1,4 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez az előző negyedévi 3,1 után. Összhangban a várakozásokkal felhasználási oldalon a készletek húzták le a GDP-t, ugyanis a készletek visszaesése 1,3 százalékponttal fogta vissza a növekedést.
Az előző negyedévhez képest szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye 0,5 százalékkal nőtt. A termelési oldalon a szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke 0,6, az iparé 1,2, az építőiparé 0,2 százalékkal emelkedett, a mezőgazdaságé 0,2 százalékkal csökkent. A felhasználási oldalon a végső fogyasztás részei közül a háztartások fogyasztási kiadása 0,6, a kormányzattól származó természetbeni juttatások 0,4, a közösségi fogyasztás 1,4 százalékkal bővült. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 2,3 százalékkal emelkedett. Az export 1, az import 3,2 százalékkal nőtt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.