Közel hétszázezer gyermek és fiatalkorú élt szegénységben vagy társadalmi kirekesztésben tavaly Magyarországon. Ők olyan háztartások tagjai, amelyeknek nagyon alacsony a jövedelmük, a család keveset dolgozik (alkalmi vagy közmunkából él, vagy részmunkaidőben foglalkoztatják őket), nem jutnak hozzá az alapvető anyagi javakhoz. A szegénység elfogadott kritériumai felől nézve: megoldhatatlan probléma egy váratlan kiadás, nem kerül kétnaponta hús az asztalra.
A gyermekes háztartások általában is jóval szerényebb körülmények között élnek, mint a többiek. A gyermeket nevelő családokban 844 ezer forint az egy főre jutó éves jövedelem – az országos átlag 77 százaléka –, a gyermektelenek viszont fejenként 1,35 millió forintból gazdálkodhatnak (vagyis 1,6-szer annyi pénzük van, mint a gyermekeseknek).
A legkevesebb pénzből, egy főre vetítve évente 757 ezer forintból, azoknak a háztartásoknak kell kijönniük, ahol a szülők elváltak, vagy egyikük elhunyt. A gyermeküket egyedül nevelő szülők tavaly éves szinten 30 ezer forintos jövedelemcsökkenést szenvedtek el fejenként. Ennek okát a statisztikai hivatal sem tudja. Ferge Zsuzsa viszont lapunknak azt mondta, hogy akik egyedül nevelik a gyereküket, azok kevésbé tudnak elmenni közmunkára, ezért is csökkenhetett a jövedelmük. „Ha dolgoznak is, még akkor sem tudják érvényesíteni a családi adókedvezményt a kétkeresősökhöz hasonlóan, ráadásul a családi pótlék nyolc év alatt egy fillért sem emelkedett” – sorolta a szociológus.
Az egyszülős háztartások 56 százalékát érinti szegénység vagy társadalmi kirekesztés, ez 2013-ban még 63 százalék volt. A második legrosszabb helyzetben azok a családok vannak, ahol két szülő nevel három vagy több gyermeket. Tíz ilyen háztartásból négyen élnek kirekesztésben vagy szegénységben. A KSH úgy látja, a gyermekes háztartások jövedelmi helyzete az elmúlt években javuló tendenciát mutatott. „A trend elsősorban a családi adókedvezmény igénybevételi lehetőségének bővülésével magyarázható” – írták.
A Tárki felmérése szerint tavaly a gyermekek 22 százaléka számított jövedelmi szegénynek, miközben az átlag 17 százalékos volt. (Ebben a mutatóban csak azok vannak benne, akik a mediánjövedelem 60 százaléka alatt élnek.) „Ez azt jelzi, hogy a gyermekeket jobban sújtja a szegénység, mint másokat” – mondta a Világgazdaságnak Gábos András, a Tárki Társadalomkutatási Intézet vezető kutatója. „A válság csúcspontján az egyszülős háztartások egyharmadát sújtotta jövedelmi szegénység, mostanra csökkent ez az arány” – tette hozzá.
A KSH szerint ugyan két év alatt nagymértékben, közel 150 ezer fővel mérséklődött a szegénységben vagy kirekesztésben élő gyermekek száma, a megelőző években azonban érdemi növekedést láthattunk. A mérséklődés összefügg azzal, hogy a családban többet dolgoznak, ám a statisztika csalóka. A munkaszegénység csökkenését részben a közfoglalkoztatással hozta összefüggésbe Gábos András, mivel a változás elsősorban az alacsonyan képzettek, általában a magas szegénységi kockázatúak körében történt.
Azok a gyerekek a szegénységi küszöb alatt rekedhetnek – mutat rá a KSH –, akiket csak egyik szülőjük nevel. A egyszülős háztartások 18 százaléka van kitéve annak a veszélynek, hogy tartósan a szegénységi küszöb alatt ragad.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.