MNB: A második világháború óta nem volt ilyen pocsék helyzetben a világ

Magyarország az elmúlt években sikeres gazdasági stabilizáció zajlott - mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzet Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a Növekedési jelentés című elemzés bemutatóján. A magyar gazdaságot alacsony infláció környezet jellemzi, miközben az egyensúlyi mutatók javultak – vélekedett. Az MNB legfontosabb üzenete az, hogy a növekedési lendület fenntartásához Magyarországon egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a versenyképességre, gazdasági stabilitásra és a nagyobb homogenitásra.

Virág Barnabás kiemelte: hét év telt el a Lehmann csődje óta, és még most is mérséklet kilábalás jellemzi a világgazdaságot tartósan alkalmazkodó monetáris politikák mellett. Az MNB szerint a következő időszakban is hasonlóan alacsony növekedésre kell számítani a világban.

A termelékenység trendszerűen lassul a világban, miközben a népesség növekedési üteme csökken – fejtette ki Virág Barnabás. A fejlett gazdaságok adósságrátája 100 százalék felet van, amire utoljára a második világháború után volt példa. Sőt, ha a magánadósságot is hozzávesszük, akkor 300 százalék felett van a ráta. „Egy olyan időszakban történt az eladósodás, amikor a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedtek” - hívta fel a figyelmet az MNB igazgatója.

Miután a globális növekedés lassú maradhat, így hosszú távon az tartósan alacsony növekedéssel kell szembesülnie a magyar gazdaságnak – vélekedett Virág Barnabás. Kiemelte: semmi jelét nem látjuk annak, hogy visszaáll a válság előtti gyors növekedési tendencia a világkereskedelemben, így nagyobb szerepe lehet a hazai hozzáadott értéknek.

A hazai munkapiaci aktivitás emelkedett 2008 óta, de továbbra is alacsonyabb, mint az EU-átlag. Hasonlóan a globális tendenciákhoz, a munkaképes korú létszám az évtized második felében elérheti csúcsát, és fokozatosan csökkenhet. 2040-re az aktív korúak 6,5 milliós létszáma 5,5-6-ra csökkenhet.

Van azonban valami, ami segítheti a növekedést. „Minél többen tudnak felsőfokú végzettséget szerezni, annál gyorsabb gazdasági növekedésre lehet számítani” - mondta Virág Barnabás. Az alapfokú oktatás helyzetét mutatja, hogy a PISA teszteken Magyarország helyezése elmarad a régiótól és a fejlettebb országoktól. Nem csak az átlagos mutatónk alacsony, hanem az is baj, hogy a rossz teljesítményt mutatók aránya túl magas. Az MNB igazgatója szerint az állam szerepe kiemelten fontos. „Relatív keveset költ a magyar költségvetés oktatásra, ami a GDP arányába 4,5 százalék körül van. A jól teljesítő országokban 6 százalék feletti a költés.”

A hazai termelékenység-növekedés régiós összevetésben alacsonynak számít. „Nálunk állt helyre leglassabban a belső kereslet” A kkv-k termelékenysége sokkal rosszabb, mint a nagyvállalatoké. Ha ezt sikerülne javítani, akkor 4-5 százalékkal lehetne emelni a GDP szintjét. A finanszírozási problémák, az alacsony innovációs részvétel, a termelési tényezők áramlásának lassúsága, valamint a képzett munkaerő szűkössége is rontja a helyzetet – mondta Virág Barnabás, utalva az elvándorlásra.

„Ha 100-200 kilométere nyugatra háromszor akkor fizetést lehet elérni a magyarhoz képest, akkor ez ellen nehéz bármilyen ellenérvet felhozni” - mondta Virág Barnabás a kivándorlás kapcsán. Az MNB igazgatója kiemelte: a hazautalt jövedelem azonban magas és növekszik, vagyis kötődnek a magyar gazdasághoz, társadalomhoz. A Világgazdaság a napokban írta meg, hogy a külföldről hazautalt jövedelem tavaly meghaladta a 900 milliárd forintot, ami a GDP közel 3 százaléka.

„Sokan ciklikus okok miatt mentek külföldre a válság után” - emelte ki az MNB igazgatója, példaként említve az építőipart, ahol a termelés összeesett a válság után. A kilátások tartós javulásával Virág Barnabás szerint lenne visszaáramlás is. „Ha nem sikerül áthidalni a háromszoros bérkülönbséget, akkor a régió munkaerő-piaca tartós nyomás alá kerülhet” - hangsúlyozta a közgazdász.

„Hosszú távon a termelékenység növekedésével összhangban kell lennie a bérek növekedésének” - válaszolta lapunk kérdésére Virág Barnabás. A nagyobb bérekhez vezető út az, hogy magasabb termelékenységi bővüléssel jellemezhető pályára kerüljön a magyar gazdaság, s ezen keresztül alakulhatnak ki magasabb bérek – vélekedett. A másik út az adórendszeren keresztül vezet olyan lépéseken keresztül, amelyek csökkentik a munkát terhelő adókat. „A jövedelemadók aránya fokozatosan csökkent az elmúlt években” - tette hozzá.