Nemcsak papíron, hanem a közfoglalkoztatástól eltekintve is bővült tavaly a foglalkoztatottság: a közmunkások és a külföldre távozók nélkül is 58 ezerrel emelkedett egy év alatt a létszám. Tavaly átlagosan 308 ezren voltak munka nélkül, 35 ezerrel kevesebben, mint 2014-ben, a munkanélküliségi ráta így 0,9 százalékponttal 6,8 százalékra csökkent. A közfoglalkoztatottak száma 178 ezer főről 232 ezerre nőtt, ami 54 ezer fős bővülést jelent.
A regionális különbségek és a strukturális problémák ugyanakkor nem igazán javultak: míg a Nyugat-Dunántúlon tovább csökkent – 3,5 százalékosra – a munkanélküliségi ráta, addig az Észak-Alföldön ennek háromszorosa, 10,2 százalék az állástalanok aránya. „Nyugat-Magyarországon már minden szinten óriási munkaerőhiány van, aminek következtében a helyi munkaerőpiacot domináló autóipari gyártócégek számára nehézkessé vált a toborozás a betanított munkásoktól kezdve egészen a kvalifikált, idegen nyelveket beszélő mérnökökig, informatikusokig” – magyarázta a Világgazdaságnak Farkas Edit, a Man at Work humánszolgaltató és személyzeti tanácsadó cég üzletágvezetője. A válság előtti években a felkínált álláshelyek 70 százalékát szinte egyből fel is tudták tölteni a jelentkezőkkel, ma már legfeljebb a felét, a többieket más munkahelyeken, esetenként külföldön kell „levadászniuk” a munkaerő-közvetítőknek.
A hazai munkaerőpiacra azonban a közszféra tervezett létszámcsökkentése nyomhatja rá leginkább a bélyegét a következő időszakban. A legutóbbi kormányzati nyilatkozatok szerint a politikai ciklus végéig 100-150 ezerrel csökkenhet a költségvetési szektorban dolgozók létszáma. Bár a kormányzat optimista azzal kapcsolatban, hogy az érintettek sikeresen „átigazolhatnak” a versenyszférába, a munkaerő-piaci szakértők szerint ez nem olyan biztos.
„A pontos számok és szakterületek ismeretének hiányában egyelőre megjósolhatatlan, hogy az elbocsátandó közszolgálati alkalmazottak mekkora hányada tud majd sikeresen elhelyezkedni a versenyszférában – mondta a Világgazdaságnak Sághy András, a Kienbaum Executive Consultants Kft. ügyvezetője. Mindenesetre mind a magán-, mind a közszférában élnek előítéletek a másik oldallal szemben. A versenyszférában dolgozók például gyakran gondolják azt, hogy a közszolgák elmaradnak tőlük a rugalmasság, alkalmazkodóképesség és gyorsaság tekintetében.” Sághy András szerint ez nem feltétlenül van így, főleg a fiatalabb generációk esetében. Ha részben mégis igaznak bizonyulnak ezek az előítéletek, a cégeknek akkor is érdemes lehet a közszolgák „átállítására” energiát és időt fordítani, különösen ha van számukra értékes szaktudásuk, kapcsolati tőkéjük vagy valamilyen speciális képességük.
A közszférából elbocsátott munkavállalóknak feltehetően csupán egy részét tudja majd felszívni a versenyszféra – vélekedett Farkas Edit. „A multinacionális gyártócégeknek például nagyon speciális igényeik vannak, nem elegendő a villamos-, gépészmérnöki vagy informatikusi diploma, hanem a számukra releváns területen szerzett specifikus szakmai tudás és munkatapasztalat, valamint a nyelvtudás is fontos. Így azoknak a közszolgáknak lesz nagyobb esélyük a váltásra, akiknek van kellő versenyszférai szakmai múltjuk, vagy esetleg hajlandók kevésbé kvalifikált munkakörben elhelyezkedni” – hangsúlyozta a Man at Work üzletágvezetője.
VG-szakértő: Ádler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője
A 2014-eshez nagyon hasonló folyamatok zajlottak tovább tavaly is, hiszen szerényen tovább nőtt a foglalkoztatottság, és csökkent a munkanélküliség. Bár ebben szerepet játszott a közfoglalkoztatottság növekedése is, pozitív fejlemény, hogy a foglalkoztatottak számának növekedésében már a GDP-növekedés vállalkozásösztönző hatása is érződik, hiszen az alkalmazottak és a foglalkoztatottak száma eléggé együtt mozog a statisztikákban. Az idén alapvetően hasonló folyamatokra számítok, legfeljebb némileg lassuló dinamikával, ahogy a GDP bővülési üteme is feltehetően csökkenni fog.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.