BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Dajkálás létminimumból

Januártól a bölcsődei dolgozók mintegy 11 százalékának emelkedik a bére. Érdekvédelmi szervezetük szerint ez a lépés megosztja a bölcsődei dolgozókat, elvárják, hogy a többi dolgozónak is rendezzék létminimum körüli bérét.

„Elvárjuk a kormánytól, hogy a bölcsődei szakdolgozók szűk körét érintő, a pedagógus életpálya 2016 januári kiterjesztése mellett tegyen lépéseket az ugyanezen munkakörben dolgozó, de alacsonyabb végzettségű kollégák mielőbbi célzott felzárkóztatására és emellett terjessze ki a pedagógus életpálya középfokú bértábláját a középfokú végzettségű kisgyermeknevelőkre is” – nyilatkozta korábban Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) elnöke. Továbbá követelik a kabinettől, hogy rendezze a létminimum körüli béreket a gyermekélelmezési, ügyviteli, technikai és más munkakörben foglalkoztatottak esetében, és részükre legalább bruttó 15 százalékos keresetnövekedést biztosítson. Az érdekvédők sérelmezik, hogy a kormány – 2013-as ígérete ellenére – a szociális életpályát sem vezette be.

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára nemrég megismételte, január 1-jétől bevonják a felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelőket is a pedagógus-előmeneteli rendszerbe. Ez csaknem 900 érintettnek átlagosan 30-40 százalékos, havi nettó 40-60 ezer forintos béremelkedést jelent. Próbálnak ösztönző megoldást találni azoknak is, akik vállalják a felsőfokú végzettség megszerzését. Párhuzamosan a kisgyermekek napközbeni ellátásának fejlesztésével a kormány a lehetőségekhez mérten minél nagyobb figyelmet kíván fordítani az ágazatban dolgozó kisgyermeknevelők, szakemberek bérhelyzetének javítására, az erőfeszítéseikhez méltó anyagi elismertség biztosítására. A 2015 júliusától bevezetett kiegészítő bérpótlék 2015 novembere után is jár határozatlan időre, de legalábbis a szociális életpálya bevezetéséig a szociális területen – így a bölcsődében is – dolgozóknak.

„A bölcsődei szakma közel húsz évig küzdött azért, hogy saját főiskolai szintű képzése legyen, ennek eredményeként a dolgozóknak 2009 óta van lehetőségük szakirányú csecsemő- és kisgyermeknevelő főiskolai végzettséget szerezni” – mondta Szűcs Viktória. Az elmúlt néhány év alatt azonban a magas bejutási követelmények és az alacsony fizetések miatt (plusz tandíj), csak keveseknek volt módja a diploma megszerzésére.

A BDDSZ szerint a pedagógus-életpályamodell januári kiterjesztését a diplomásokra pozitívan fogadták az érintettek. Azonban ez csak a bölcsődei dolgozók 11 százalékát érinti (elsősorban a vezetőket), ezért ez a lépés rendkívül megosztja a munkavállalókat. A kimaradó 89 százalék középfokú végzettséggel, de jellemzően felsőfokú szakképesítéssel látja el kisgyermeknevelői feladatait.

Szűcs Viktória szerint az anyagi elismerés szempontjából nem vonzó a kisgyermeknevelői pálya, különös figyelemmel a munkakörrel járó büntetőjogi, polgári jogi, gyermekvédelmi felelősségre. Egy pályakezdő és egy nyugdíj előtt álló kisgyermeknevelő nettó bére közötti különbség középfokú szakmai végzettséggel 17 ezer forint, felsőfokú szakképesítés mellett mintegy 25 ezer forint.

A BDDSZ vezetője szerint ezt mindenképpen szükséges figyelembe venni akkor, amikor a szakma fejlesztéséről, felelősségteljes munkáról, a bérek rendbetételéről, az elvándorlás megállításáról, a szürkeállomány szakmán belül tartásáról beszélünk.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.