Holnap nem változik, de tavasszal akár csökkenhet is a kamat

Minden elemző arra számít, hogy kedden változatlanul hagyja az 1,35 százalékos irányadó kamatszintet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy mit lép a jegybank ezután. Londoni elemzők úgy látják, az alacsony infláció miatt akár egy százalékig is csökkenhet a ráta nyárra, de Nagy Márton, az MNB alelnöke korábban többször is azt mondta, hogy nem a kamat csökkentésével, hanem más eszközökkel lazítanának, ha kell. „Nagyon elzárkóznak a csökkentés elől, pedig az alacsony infláció miatt léphetnének” – mondta lapuknak Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdásza. Múlt héten az Európai Központi Bank jelezte, hogy újabb lazítás jöhet, ami szintén muníciót adhat az MNB-nek. Balatoni egyharmados esélyt lát kamatcsökkentésre tavasszal.

Az OTP Bank elemzői 2018-ig a jelenlegi alapkamattal számolnak, mert addig az infláció a 3 százalékos cél alatt marad. Az elmúlt időszak nyersanyagáresése azonban felülírhatja ezt, ugyanis az infláció a piaci és a jegybanki várakozások alatt maradhat: az MNB inflációs jelentése 2016-ra 1,7 százalékos éves átlagos inflációval számolt, a piac 1,9 százalékot várt, miközben az OTP szakembereinek frissített előrejelzése csak 0,5 százalékot vetít előre. Ez további monetáris lazítást tehet lehetővé, ami nem konvencionális eszközöket jelenthet majd, azaz az önfinanszírozási program újabb lépéseit. Ha ez kevésnek bizonyul, akkor ismét kamatot csökkenthetnek.

„Az önfinanszírozási program célja, hogy az ország sérülékenységét a külföldiek kezében lévő állampapír-állomány és a devizában fennálló államadósság csökkentésével mérsékelje. Ezt adminisztratív lépésekkel érik el, amelyeknek során a bankokat állampapírok vásárlására ösztönzik” – emelték ki a Világgazdaság kérdésére az OTP elemzői. A program 2014 tavaszán kezdődött: a kéthetes kötvényt (vagyis az irányadó eszközt) betétté alakították, tavaly szeptembertől a 3 hónapos betét lett az irányadó, idén áprilistól pedig 17 év után teljesen megszűnik a kéthetes eszköz.
A jegybank mérlege csökken, ami lehetővé teszi, hogy az optimálisnál magasabb devizatartalékot mérsékeljék. A jegybank célja, hogy a mostani 30 milliárd forintról jövő év végére 25-re mérsékelje a devizatartalékot, amivel az MNB nemzetgazdasági szinten is megtakarítást ér el.

A jegybanki eszköztár elmúlt másfél évben látott átalakítása – az irányadó eszköz, a kamatfolyosó csökkentése, a kötelező tartalék megváltoztatása – abba az irányba mutat, hogy az MNB a „passzív” oldali szabályozás felől az „aktív” felé halad, vélik az OTP-nél. „Miután a bankok jelentős állampapír-portfóliót építenek fel, így a likviditáskezelésben már nem az egynapos vagy a kéthetes betétet fogják használni, hanem a jegybanki repót” – mondták a bank elemzői. (Az egyhetes repo kamata jelenleg 1,6 százalék.) Az értékpapír-visszavásárlási megállapodás, vagyis a repo fedezete az állampapír lesz, így a bankok a fedezett hiteleszközt használják majd.

Eurózóna: krízist hozna az új szabály?

Nem lenne helyes korlátozni a bankok által tartható állampapírok mennyiségét az euróövezetben – jelentette ki a davosi Világgazdasági Fórumon adott interjúban Pier Carlo Padoan olasz pénzügyminiszter. A pénzügyi kockázatok csökkentésének és a gazdasági növekedés támogatásának céljából felvetett javaslatot elsősorban Németország, Hollandia és Finnország támogatja. „Ismét egy pénzpolitikai intézkedésekkel kiváltott krízisnek lehetnénk a tanúi” – vélte Pier Carlo Padoan.