Nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség is a költségvetési deficit eltüntetése – válaszolta a Világgazdaság érdeklődésére Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke. Mint arról beszámoltunk, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden azt mondta: már 2017-ben nullaszázalékos lehet a hiány (egy nappal korábban Orbán Viktor miniszterelnök dátum említése nélkül ezt nevezte meg célként). Kovács Árpád szerint most kell megragadni a hiánycsökkentés lehetőségét. „Ezeket a kegyelmi éveket kell kihasználni abban az értelemben is, hogy érdemi adósság- és tehercsökkentést érjünk el” – mutatott rá. Szerinte fel kell készülni a későbbi – esetleg visszatérő – világgazdasági krízisre és majd az EU-források szükségszerű elmaradására is. Kiemelte: elérhető a nullás költségvetés, ha ehhez a 2017–18 makrogazdasági pályája is alapod ad. Hangsúlyozta, hogy a nullás büdzsé kérdését a KT is érinteni fogja a költségvetés tervezetének véleményezése során.
Kovács Árpád a Világgazdaságban tavaly ősszel megjelent cikkében kiemelte: „El kell jutnunk oda, hogy a saját erőforrásokra támaszkodó magyar fejlődés ne csak a költségvetés egyensúlyát tegye lehetővé, hanem csökkenő pályára állítsa a nominális számaiban ma még növekvő államadósságot.” Erre utalhatott Orbán Viktor kormányfő is a közelmúltban, amikor azt mondta, hogy nemcsak a GDP-arányos államadósságot szeretné csökkenteni, hanem azt is el kell érni, hogy ha ma 100 forint adósságunk van, akkor holnap 98 legyen.
Kovács Árpád szerint ennek a célnak a teljesítése a költségvetés bruttó egyenlegének egyes számmal kezdődő vagy inkább az alatti szintje a feltétele. Tavaly év végén lapunkban megjelent véleményében úgy látta: ennek eléréséhez három-öt év alatt több száz milliárdos további költségvetési egyenlegjavításra van szükség.
Ugyanakkor ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a kormánynak óriási erőfeszítéseket kellene tennie a nullás deficit eléréséhez. Egyelőre nem tudjuk, mekkora volt a tavalyi hiány. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezetői szerényen 2 százalékos deficitről beszéltek korábban, ám elemzők nem tartották elképzelhetetlennek, hogy a GDP 1 százalékát közelíti majd inkább a mutató. A múlt évi lefaragást megugrasztó nagyobb adóbevételek az idén is hatnak (az NGM szerint ez áll a kedvező januári számok mögött is), ami annyit jelent: a korábban tervezett hiánycsökkentésnél nagyobb az idén is könnyen elérhető.
A konvergenciaprogramban a kormány erre az évre 2 százalékos hiányt, vagyis – az eredetileg tervezett tavalyihoz képest – 0,4 százalékpontos csökkentést vállalt, míg 2017-re további 0,3 százalékpontos mérséklést. Ha a deficit tavaly 1,5 százalék közelébe esett, akkor a vállalt ütemű csökkentéssel is simán 0,8 százalék körülire lehet mérsékelni a hiányt, és onnantól a nulla valóban nem elérhetetlen: 300 milliárdnál kisebb lefaragás szükséges hozzá. Ez – miután a tavalyi hiánycsökkentés nem egyszeri tételek következménye – nagyrészt akár a gazdasági folyamatok eredménye is lehet. Igaz, ekkor további adócsökkentésre vagy kiadásnövelésre (a CSOK kiszélesítésére) aligha marad már költségvetési mozgástér.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.