A szolgáltató szektor teheti válságállóvá Magyarországot

Magyarország nemcsak az áruexportban, hanem a szolgáltatások külkereskedelmében is egyre jobban teljesít. Tavaly az export 5,6, az import pedig 5,8 százalékkal növekedett, amiben szerepelt játszott a turizmus, a szállítás, valamint a legnagyobb forgalmú csoport, az üzleti szolgáltatások is. Tavaly már a GDP több mint öt százalékát tette ki a szolgáltatásexport többlete a Központi Statisztikai Hivatal szerint, miután a 6 ezer milliárd forintos kivitelhez 4,3 ezer milliárdos behozatal társult. A szolgáltató szektor annak ellenére növekszik, hogy a magyar kormány inkább az ipar fejlesztésében látja a növekedés zálogát, miközben a tercier szektor vállalatai számára nehezebb üzleti környezetet teremt.

A szolgáltató szektor sokat tesz azért is, hogy élénk maradjon a kapcsolatunk az Európai Unióval, miután a kivitel tavaly év végi felpörgéséhez hozzájárult a szállítási szolgáltatások exportjának növekedése. E mögött legnagyobb részben a légi személyszállítás növekedése áll, de a légi áruszállítás is bővült. Az üzleti szolgáltatások külkereskedelme is jól alakult az utolsó negyedévben, amiben a számítástechnikai és információs, a PR- és tanácsadói, valamint a számviteli-könyvelési tevékenység játszott fontos szerepet. A turizmus is többlettel zárt, ami abból adódik, hogy sokkal több külföldi jön Magyarországra, mint amennyi magyar másik országba utazik.

Magyarország legfontosabb partnere Németország maradt a tavalyi év utolsó három hónapjában is, a 15 százalékos exportbővülést a közúti áruszállítás és a számítástechnikai szolgáltatások növekedése magyarázta. Megközelítette a két számjegyű növekedést az Egyesült Államokba és az Egyesült Királyságba irányuló szolgáltatásexport is.

A kedvező trend az idén is fennmaradhat, miután a legfontosabb partnerországokban élénk maradhat a kereslet a szolgáltatások iránt. A szolgáltatásexportot ráadásul minden bizonnyal kevésbé rázná meg a schengeni térség megroppanása, mint az árukivitelt. A kormány azonban minden bizonnyal még kevésbé fog a szolgáltató szektor fejlődésére koncentrálni a jövőben, miután idén elindítja az iparfejlesztési tervet, amelyhez az EU-források mellett százmilliárdokat csatornáz át a költségvetésből. A jövőbeli fejlődés szempontjából viszont ezzel éppen ellentételes lépéseket kellene tennie. A Magyar Nemzeti Bank egyik tavalyi tanulmánya alapján a szolgáltatások tehetnék válságállóbbá a magyar gazdaságot. Kutatásuk szerint a szolgáltatások exportja a válság éveiben jóval kevésbé esett vissza, mint az áruexport, ami az MNB szakértői szerint arra utal, hogy a szolgáltatások kivitele kevésbé van kitéve a kereslet ingadozásának.

Miután a szolgáltatásoknál nem kell annyira tartani a finanszírozásban bekövetkezett visszaesés negatív hatásaitól, az ezzel foglalkozó vállalatoknak kevésbé kell fizetési késedelemmel szembenézniük. Ráadásul számos olyan szolgáltatás lehet, amely elengedhetetlen része a termelésnek, és az árukkal ellentétben ezen a területen nem lehet készletezni.