Ezért nőtt nagyot a magyar gazdaság
A magyar GDP 2015 negyedik negyedévében 3,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, vagyis nincs változás az első becsléshez képest. A KSH friss adataiból kiderül: a növekedéshez a mezőgazdaság és az építőipar kivételével mindegyik nemzetgazdasági ág hozzájárult.
Aszezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 3,0, az előző negyedévhez viszonyítva 1,0 százalékkal emelkedett. 2015-ben a gazdasági teljesítmény 2,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
Az ipar hozzáadott értéke 7,2, ezen belül a feldolgozóiparé 8,3 százalékkal nagyobb lett az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóiparon belül a járműgyártás, illetve a hozzá kapcsolódó beszállító ágazatok teljesítménye nőtt jelentősen.
A mezőgazdaság hozzáadott értéke 12 százalékkal alacsonyabb lett.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 3,0 százalékkal nőtt. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 5,0 százalékkal emelkedett, ezen belül a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás bővült nagymértékben. A szállítás, raktározás ág teljesítménye 1,5 százalékkal nőtt. Az információtechnológiai szolgáltatások bővülése következtében az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 2,0 százalékkal nagyobb lett. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes hozzáadott értéke 6,4 százalékkal nőtt, ezen belül az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység növekedése jelentős. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye 1,5 százalékkal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység hozzáadott értéke 1,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A javuló teljesítményt elsősorban a hitelintézetek jutalék- és díjbevételének növekedése, valamint a biztosítók esetében a nem életbiztosítási szerződések számának bővülése okozta.
A GDP növekedéséhez az ipar 1,6, a szolgáltatások 1,7 százalékponttal járultak hozzá. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás nemzetgazdasági ág hozzájárulása (0,6 százalékpont) volt a legjelentősebb. A mezőgazdaság 0,4 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedési ütemét.
A háztartások tényleges fogyasztása 3,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 3,5 százalékkal bővült. A háztartások fogyasztási kiadásán belül a nagy súlyú kiadási csoportok közül az élelmiszerek, a lakberendezés, lakásfelszerelés, az egyéb termékek és szolgáltatások, valamint a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás esetében az átlagot meghaladóan emelkedett a volumen. Mind a külföldiek magyarországi fogyasztása, mind a magyarok külföldi fogyasztása erőteljesen növekedett, utóbbi nagyobb mértékben. A háztartások Magyarország területén történő (hazai) fogyasztási kiadása 3,5 százalékkal nőtt.
A kormányzattól kapott természetbeni juttatások volumene 1,9, a közösségi fogyasztásé 6,7 százalékkal bővült.
E folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 3,7 százalékkal emelkedett.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás 6,5 százalékkal bővült. A gép- és berendezésberuházások volumene erőteljesen nőtt, az építési beruházásoké csekély mértékben csökkent. A nagyobb súlyú ágazatok közül a feldolgozóipar, a szállítás, raktározás, az ingatlanügyletek, a kereskedelem, gépjárműjavítás és a mezőgazdaság beruházási teljesítménye csökkent, a közigazgatás, védelemé, a vízellátás, szennyvízgyűjtés, -kezelés, hulladékgazdálkodásé, valamint az információ, kommunikációé nőtt.
A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 1,6 százalékkal emelkedett.
A belföldi felhasználás a IV. negyedévben összességében 3,2 százalékkal bővült.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.