Ezért nőtt nagyot a magyar gazdaság

A magyar GDP 2015 negyedik negyedévében 3,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, vagyis nincs változás az első becsléshez képest. A KSH friss adataiból kiderül: a növekedéshez a mezőgazdaság és az építőipar kivételével mindegyik nemzetgazdasági ág hozzájárult. 

 Aszezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 3,0, az előző negyedévhez viszonyítva 1,0 százalékkal emelkedett. 2015-ben a gazdasági teljesítmény 2,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

Az ipar hozzáadott értéke 7,2, ezen belül a feldolgozóiparé 8,3 százalékkal nagyobb lett az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóiparon belül a járműgyártás, illetve a hozzá kapcsolódó beszállító ágazatok teljesítménye nőtt jelentősen.

Az építőipar teljesítménye 0,3 százalékkal növekedett, ezen belül az épületek építése bővült. 

A mezőgazdaság hozzáadott értéke 12 százalékkal alacsonyabb lett.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 3,0 százalékkal nőtt. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 5,0 százalékkal emelkedett, ezen belül a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás bővült nagymértékben. A szállítás, raktározás ág teljesítménye 1,5 százalékkal nőtt. Az információtechnológiai szolgáltatások bővülése következtében az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 2,0 százalékkal nagyobb lett. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes hozzáadott értéke 6,4 százalékkal nőtt, ezen belül az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység növekedése jelentős. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye 1,5 százalékkal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység hozzáadott értéke 1,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A javuló teljesítményt elsősorban a hitelintézetek jutalék- és díjbevételének növekedése, valamint a biztosítók esetében a nem életbiztosítási szerződések számának bővülése okozta.

A GDP növekedéséhez az ipar 1,6, a szolgáltatások 1,7 százalékponttal járultak hozzá. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás nemzetgazdasági ág hozzájárulása (0,6 százalékpont) volt a legjelentősebb. A mezőgazdaság 0,4 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedési ütemét.

A háztartások tényleges fogyasztása 3,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 3,5 százalékkal bővült. A háztartások fogyasztási kiadásán belül a nagy súlyú kiadási csoportok közül az élelmiszerek, a lakberendezés, lakásfelszerelés, az egyéb termékek és szolgáltatások, valamint a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás esetében az átlagot meghaladóan emelkedett a volumen. Mind a külföldiek magyarországi fogyasztása, mind a magyarok külföldi fogyasztása erőteljesen növekedett, utóbbi nagyobb mértékben. A háztartások Magyarország területén történő (hazai) fogyasztási kiadása 3,5 százalékkal nőtt.

A kormányzattól kapott természetbeni juttatások volumene 1,9, a közösségi fogyasztásé 6,7 százalékkal bővült.

E folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 3,7 százalékkal emelkedett.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás 6,5 százalékkal bővült. A gép- és berendezésberuházások volumene erőteljesen nőtt, az építési beruházásoké csekély mértékben csökkent. A nagyobb súlyú ágazatok közül a feldolgozóipar, a szállítás, raktározás, az ingatlanügyletek, a kereskedelem, gépjárműjavítás és a mezőgazdaság beruházási teljesítménye csökkent, a közigazgatás, védelemé, a vízellátás, szennyvízgyűjtés, -kezelés, hulladékgazdálkodásé, valamint az információ, kommunikációé nőtt.

A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 1,6 százalékkal emelkedett.

A belföldi felhasználás a IV. negyedévben összességében 3,2 százalékkal bővült.