Ilyen sem volt még: Romániát kell utolérnünk

Nem a vas és acél országát szeretné újra megteremteni a magyar kormány, hanem az innovatív iparfejlesztésre helyeznék a hangsúlyt. Mint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tegnap bejelentette: elindul az Irinyi-terv, amelynek célja, hogy az ipar részarányát a GDP 24 százalékáról 30-ra emeljék az évtized végére. Ez az iparfejlesztés legfontosabb irányait jelöli ki, és megteremti a gazdaság hosszú távú növekedésének alapjait – hangsúlyozta a miniszter. Lepsényi István, a gazdasági tárca államtitkára a Világgazdaságnak elárulta, hogy a kormány 450-500 milliárd forintot biztosít a büdzséből a terv megvalósítására 2020-ig, évente körülbelül 100 milliárdot.

Varga szerint nemcsak Magyarország, hanem az egész Európai Unió az iparra koncentrál, miután az unió a mostani 17-ről 20 százalékra növelné az ipar arányát a GDP-n belül. Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója azonban a közelmúltban lapuknak azt mondta, hogy már így is elég magas az ipar aránya Magyarországon, amelynek a további növelését nem szerencsés erőltetni. „A szolgáltató ágazatokban sokkal nagyobb potenciál van, mint az iparban” – mondta a Világgazdaságnak Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdásza. A fejlett gazdaságokban folyamatosan csökken az ipar súlya – mutatott rá. Ezt azzal magyarázta, hogy az ipari termékek ára jellemzően csökken vagy lassabban növekszik, mint a szolgáltató ágazatokban. Balatoni rámutatott: ha Magyarország szeretne a legiparosodottabb országgá válni, akkor először utol kell érnünk Romániát.

Varga azonban kiáll az iparstratégia mellett, szerinte a hazai vállalatok támogatásával növelni kell a magyar gazdaság válságtűrő képességét. Csakhogy Palócz Éva úgy véli, éppen azok az országok küzdik le könnyebben a kríziseket, amelyekben erős a szolgáltató ágazat. „Az emberek sokkal könnyebben halasztják el a termékek vásárlását. A könyvelőről vagy a jogi tanácsadóról válságban sem tudunk lemondani, de az új autót későbbre lehet halasztani” – hangsúlyozta.

Az autógyártás különösen fontos a magyar iparban. Az elmúlt két-három évben gyakorlatilag ez volt az egyetlen ágazat, amely nagymértékben növekedett, és mostanra a kormány is belátta, hogy túlságosan függünk a járműgyártástól. Az Irinyi-terv célja ennek kapcsán kettős: Varga Mihály a fejlesztendő ágazatok között említette a járműgyártást – amelybe beletartozik a buszgyártás is –, miközben a gazdasági tárca tegnapi közleménye kiemeli, hogy „csökkenteni kell az ipar egyoldalú függését a járműgyártástól” és a hozzá kapcsolódó beszállítói ágaktól.

Az ipar lendületes növekedési pályára állt – emelte ki a miniszter. Tavaly 7,5 százalékkal nőtt a termelés, vagyis a gazdaság húzóágazatáról van szó. A magyar feldolgozóiparnak az innovációra, az energia- és anyaghatékonyságra, a területi egyenlőtlenségek oldására, munkahelyteremtésre és a hazai erőforrások minél hatékonyabb felhasználására kell törekedni – sorolta Varga. Ennek megteremtésére az EU-s költségvetési ciklus forrásainak 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítják, de most nem az a cél – mint az előző ciklusban –, hogy minden pénzt kihelyezzenek, hanem a hatékonyságra törekszenek. A miniszter kiszámítható gazdaságpolitikát és EU-s összehasonlításban is versenyképes gazdaság megteremtését ígérte.

A védelmi ipart is kulcságazatnak nevezte, fejlesztésének célja nem az Egyesült Államok vagy Oroszország utolérése, hanem a függőségünk csökkentése. Varga Mihály lát abban fantáziát, hogy a korábban meglévő védelmi kapacitásokra építve talpra tudják állítani a szektort.

A védelmi ipart is kulcságazatnak nevezte, fejlesztésének célja nem az Egyesült Államok vagy Oroszország utolérése, hanem a függőségünk csökkentése. Varga Mihály lát abban fantáziát, hogy a korábban meglévő védelmi kapacitásokra építve talpra tudják állítani a szektort. Varga Mihály szerint az egész EU az iparra koncentrál Fotó: Móricz-Sabján Simon -->