Kiderült, miért nem állt még soha ilyen jól a költségvetés

Nincs már semmi meglepő a februári államháztartási adatokban: ahogyan várni lehetett a részletes számokból az derül ki, hogy a rendkívül jó adatok mögött tényleg csak egy óriás-befizetés állhat. Februárban minden idők legjobb eredményét produkálta az államháztartás központi alrendszere, a második hónap végére is többlet maradt a büdzsében (összesen 14,8 milliárd forint), amire a havi adatok havi publikálása óta, vagyis közel húsz éve nem volt példa. A szokásos menetrend szerint a költségvetés az év elején jelentősebb hiányt produkál, a tavasz végére, nyár elejére megközelítheti a hiány a teljes éves szintet is, majd ez után az őszi többletekkel jön ki a végeredmény. Az idén azonban a januári – meglepően magas 92,2 milliárdos – többlet után februárban igencsak alacsony, 77,3 milliárd forintos hiány alakult ki, ezért maradhatott pozitív a második hónap végére az egyenleg.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az előzetes adatok közlése után csak annyit mondott, hogy az adóbevételek alakultak jobban a vártnál, ám az csak most, a részletes adatok közlése után derült ki, pontosan mi áll a meglepően kedvező adatok hátterében. Azt egy másik közleményből lehetett sejteni, ami most kiderült: a társasági adóbefizetések alakultak jobban. Az NGM ugyanis pár hete azzal büszkélkedett, hogy 542 milliárd forintra vett igénybe több mint 70 cég növekedési adóhitelt – amiből (mint a Költségvetési Felelősségi Intézet kimutatta) összességében 271 milliárd forint társasági adóbevétel-növekedést okoz az idén és jövőre. Némi probléma, hogy ez a bevétel az uniós egyenlegben nem jelenik meg (a tavalyi számokat javítja), ám kedvezőbbé teszi az államadósság-számokat és – nem utolsó sorban – szebbé varázsolja a havi kimutatásokat.

Februárban a társasági adóbefizetések 64,6 milliárd forinttal haladták meg a tavalyit, vagyis valószínűnek tűnik, hogy egy egyszeri tétel ugrasztotta meg a számokat. Igaz: erre az NGM közlése nem utal, mint ahogy a tárca azt is titkolja, valójában hány céghez köthető a magas adóhitel-igénylés. (Szakmai körökben elterjedt információk szerint egyetlen egy multi hozta ide a jogdíj-elszámolásból adódó nyereségét, ám ezt továbbra sem erősítette meg senki hivatalosan – igaz nem is cáfolták az állítást). Ezen kívül persze máshol is jól állt a büdzsé: az áfa-bevételek 5,8 százalékkal (26 milliárd forinttal) haladták meg a tavalyit, és bérhez kapcsolódó bevételek (szja, járulékok) is 4-7 százalékkal magasabbak voltak a múlt évinél.

A magasabb bevételekhez ráadásul párosultak az alacsonyabb kiadások is: a jobb finanszírozási helyzet (az alacsonyabb kamatok és a vártnál kisebb hiány) nyomán a kamatkiadások 20 milliárd forinttal voltak alacsonyabbak, de sokat spórolt a büdzsé a szociális kiadásoknál is, az önkormányzatok támogatása szintén ez utóbbi miatt volt kisebb a múlt évinél. Az intézményrendszer kiadásai ezzel szemben 3,7 százalékkal nőttek, ám megtakarítást jelentett, hogy az uniós programok finanszírozására is kevesebbet költött az állam, ami viszont már nem feltétlenül jó hír, hiszen a korábbi beruházási kiadások (a ciklusváltás miatti) visszafogását jelzi.