Matolcsy Györgyék felforgatták a piacot
Mélybe lökte a forintot a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB), miután nagy meglepetésre 15 bázisponttal lejjebb szállította a három hónapos betétre meghatározott kamatot. Az irányadó ráta így háromnegyed évnyi stagnálás után 1,2 százalékra süllyedt, ami új történelmi mélypontot jelent. Ezzel párhuzamosan 0,1 százalékról negatív tartományba, mínusz 0,05 százalékra csökkentették a betéti kamatot, ami a mai naptól 1,45 százalékos hitelkamattal párosul. Ez utóbbi 65 bázispontos vágást jelent.
Matolcsyék váratlan lépésére az euró jegyzése egy szempillantás alatt 313 forintra kúszott fel a döntés előtti 311-ről, a kurzus később 312 közelében stabilizálódott. Elemzők úgy vélik, az MNB tudatosan nem hagyja, hogy a forint tartósan 310 alatt mozogjon, és ez a szint ki nem mondott „árfolyamküszöbként” működik. Ez azért is érdekes, mert az összes makrogazdasági folyamat – az alacsony költségvetési hiány, a lassan mérséklődő államadósság és a jelentős külkereskedelmi többlet – a forint erősödése mellett szól, a jegybank viszont minden erejével megakadályozza az erősödést.
A kamatcsökkentésre azért reagált hevesen a piac, mert Nagy Márton, a jegybank alelnöke a közelmúltban arról beszélt, hogy márciusban vagy áprilisban még korai lenne kamatot csökkenteni, erre csak később kerülhet sor. Néhány órával az Európai Központi Bank (EKB) március 10-ei élénkítésének bejelentése előtt Nagy azt mondta, túl erős a forint az inflációs cél eléréséhez. Az EKB döntése mellett az MNB-t segítette, hogy a Federal Reserve sem emelt kamatot márciusban, miközben egyre több jegybank rántja negatívba a rátáját.
A támogató külső környezet lehetővé, a túl alacsony infláció pedig az MNB szerint szükségessé tehette a lazítást. A jegybank friss előrejelzése alapján idén jóval alacsonyabb lesz az infláció, mint eddig várták – főképp az alacsony olajárak miatt. Az MNB már csak 0,3 százalékos inflációra számít idén a három hónappal korábban prognosztizált 1,7 után, de a GDP-növekedés nem 2,5, hanem 2,8 százalékos lesz. Utóbbi azért meglepő, mert elemzők szerint már a 2,5 százalék is túl optimistává vált, hiszen az elmúlt hónapokban kissé romlottak a növekedési kilátástok egyebek közt az ipar növekedésének lassulása és az építőipar zuhanórepülése miatt. Az MNB 2017-re 2,4 százalékos inflációval és 3 százalékos növekedéssel számol.
A jegybank közleményében azt írta, hogy a következő hónapokban folytatódhat a lazítás, amely nem csak az alapkamatot érintheti. Attól tartanak, hogy elvétik az inflációs célt, így az egynapos betéti és a már most is negatív tartományba süllyedő hitelkamat változtatását is mindig mérlegelni fogják. Elemzők arra számítanak, hogy a kamatcsökkentési ciklus végén 0,75-1 százalék közelébe süllyed az irányadó ráta, ami végül negatív reálkamathoz vezet, vagyis az infláció magasabbra emelkedik, mint az alapkamat mértéke. A piaci várakozások alapján 0,9 százalék közelébe süllyedhet a kamat.
VG-szakértő: Németh Dávid, a K&H Bank vezető közgazdásza
A nagy meglepetést számomra a kamatfolyosó drasztikus elhúzása jelentette, amely 2 százalékpontról 1,5-re csökkent. A hitelkamat már csak 25 bázisponttal magasabb az irányadó betéti kamatnál. A két ráta közötti különbség csökkentése pedig egy hosszabb folyamat kezdete lehet, vagyis egy idő után a hitelkamat válhat irányadóvá a mostani betéti helyett. A szűkítés segíti az átállást. Az MNB lefelé szeretné nyomni a hosszú lejáratú állampapírok hozamát is, hogy a hozamgörbe laposodjon, mert túl meredeknek tartják. A hitelkamat csökkentésével ezt el is érhetik, mert vonzóbbá válhatnak az5 és 10 éves állampapírok.
5 és 10 éves állampapírok. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.