Leadta a konvergenciaprogramot a kormány az Európai Uniónak, ám ebből legfeljebb annyi derül ki, hogy a kabinet nem kívánja elárulni senkinek, mivel készül 2018 után.
A gazdaságpolitikai programban a kormány a 3 százalékos növekedés tartós fennmaradásával számol, amit az export gyors ütemű bővülése mellett 2018-ban még az uniós források gyors lehívása segít, ám 2019-től kezdve ennek semmi nyoma nem lesz. A növekedést mindvégig segíti azonban a lakossági fogyasztás bővülése, így viszont a külkereskedelmi egyenleg pozitívuma folyamatosan visszaesik majd.
Igaz, a program azt leírja, hogy a jövő évi intézkedéseken túl más változással nem számol: vagyis nincs benne sem egykulcsos szja, sem a további áfacsökkentések hatása (holott az internet és az éttermi szolgáltatások esetén már Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is mondogatta, hogy a 18 százalékos kulcsra első lépésben csökkentenek, amit reményei szerint követhet újabb lépés).
Mindenesetre azt részletesen leírja a program, hogy a már meghozott intézkedéseknek milyen hatásai vannak a költségvetésre: igencsak emelik a hiányt. A legdrágább hosszú távon is a béremelés: ez jövőre a GDP 0,43 százalékába kerül ugyan, de aztán egészen 0,67 százalékig megy fel a költség. Ehhez képest a lakástámogatások és az áfacsökkentések is elhanyagolhatók.
Más kérdés, hogy a végső egyenleget nem ilyen mértékben rontják majd az intézkedések, hiszen a lakástámogatásoknak s a béremeléseknek is van bevétel-növelő hatásuk, miközben az áfacsökkentések a gazdaságot fehérítik. Az NGM hatásszámítása szerint mindenesetre a népszerűség javítását (is) célzó intézkedések a gazdasági növekedést több mint egy százalékkal növelik miközben a költségvetés egyenlegét a GDP 0,7-0,8 százalékával rontják.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.