IMF: vége a magyar gazdasági csodának

Idén véget ér a magyar növekedési csoda, és várhatóan a következő években sem tér vissza a nagy lendület – derült ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kutatásából. A szervezet szerint a 2014-es 3,7 és a tavalyi 2,9 százalékos gazdasági növekedés után további lassulás várható, a 2016-os  GDP-bővülés 2,3 százalékos lesz.

Az elmúlt két évben az erőteljes növekedést támogatták a gazdaságpolitika lépései – állapítja meg az IMF –, a kedvező külső környezet (vagyis az exportpiacok bővülése), valamint az EU-források gyors lehívása. Tavaly a belföldi kereslet növekedése is hozzájárult a GDP-bővüléshez, és erőteljesen csökkent a munkanélküliségi ráta. A valutaalap is kiemeli, hogy ez nem csak a magánszektornak köszönhető, hanem annak is, hogy nőtt a közmunkások száma.

Az IMF úgy véli, hogy néhány olyan motor, amely az elmúlt években segítette a növekedést – például az EU-források ciklusvégi felhasználásának gyorsulása –, a következő időszakban már csak visszafogottabban járul hozzá a gazdaság bővüléséhez. Emiatt jövőre is csak 2,5 százalékra gyorsul a GDP-növekedés üteme, szemben a kormány 3 százalék feletti előrejelzésével. Az IMF még 2018-ban – a választások évében – is csak 2,4 százalékos ütemmel számol, ami arra vall, hogy Magyarország potenciális növekedési képessége továbbra is gyenge, elmarad a régiós versenytársakétól.

A 2015 és 2020 közötti időszakban 2 százalékos potenciális gazdasági növekedéssel kalkulál az IMF Magyarországon, ami ugyan jobb, mint a válság utáni 0,5–1 százalék közötti szint, de sokkal rosszabb a krízis előttinél. A versenytársak ráadásul ennél jobban állnak: Szlovákia, Lengyelország és Románia gazdasága trendszerűen 3 százalék feletti növekedésre képes, de még a technológiai élvonalhoz sokkal közelebb álló Csehország is kissé jobban teljesít nálunk.

Magyarországon a következő években a fogyasztás maradhat a GDP-bővülésének az elsődleges forrása – emelte ki az IMF. Idén ugyan a beruházások még stagnálhatnak, de jövőre és azt követően újra emelkedő pályára állnak, ami részben az új uniós költségvetési ciklushoz köthető. Az IMF megállapítja, hogy a nettó export is támogatni fogja a GDP-növekedést, de egyre kisebb ütemben.

A magánszektor hitelállományának esése folytatódott, és bár a nem teljesítő hitelek állománya apadt, még mindig magas. A sérülékenység csökkent, köszönhetően a folyó fizetési mérleg magas többletének, a devizahitelek átváltásának, valamint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) önfinanszírozási programjának (amelynek keretében állampapírok vásárlására késztetik a bankokat). Habár az MNB növekedési hitelprogramja támogatta a kkv-k hitelhez jutását, a magyar kilábalás gyakorlatilag a hitelezés érdemi növekedése nélkül történik.

Eközben az állam szerepe egyre növekszik a gazdaságban, amire a bankszektorban és az energiaszektorban láthatunk példákat. Az IMF azt javasolja, hogy a kormány növekedésbarát gazdaságpolitikát folytasson. Ezek közé tartoznának a szektorális különadók további mérséklése, bár örülnek, hogy csökken a bankadó.

Tavaly a költségvetési hiány a magas bevételeknek, a gazdasági aktivitás növekedésének, egyszeri hatásoknak, valamint az online kasszáknak köszönhetően a cél alatt alakult. A GDP-arányos adósságráta így a 75,3 százalékra csökkenhet a 2014-es 76,2-ről, idén pedig a valutaalap szerint 74,25 százalékra fog mérséklődni.

Az IMF a strukturális reformok szükségességét hangsúlyozza, illetve azt, hogy a kormány javítsa az üzleti környezetet és a potenciális gazdasági növekedést. Kiszámíthatóbb gazdaságpolitika kellene, és nem örülnének, ha az állam szerepe tovább növekedne a gazdaságban.

Az elemzésből az is kiderült, hogy Magyarország lábalt ki a leglassabban a világgazdasági válságból. Miközben nálunk csak alig haladja meg a gazdaság teljesítménye a válság előtti szintet, addig Szlovákia már 15, Lengyelország pedig 25 százalékkal teljesít jobban a krízis előtti szintnél.