Jövőre sem lesz 3 százalék fölötti a növekedés

A Kopint-Tárki idén 2,4 százalékos növekedést vár, míg jövőre 2,9 százalékos GDP-emelkedéssel számol.

A Kopint-Tárki Zrt.-nek a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) támogatásával készült friss konjunktúrajelentését bemutató sajtótájékoztatón Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója kiemelte: az új uniós fejlesztési ciklusban a források lassabb beáramlása várható, ami erős kockázatokat jelent a beruházások alakulására. A növekedésben a termelési oldalon továbbra is az ipar, míg a felhasználási oldalon a háztartások fogyasztása dominál idén, átvéve részben az uniós források helyét. Ezt támasztja alá a foglalkoztatottak számának növekedése és a jövedelmek emelkedése is. A munkanélküliségi ráta idén 6,0 százalékra, míg jövőre 5,5 százalékra mérséklődhet. Az export idén is gyorsabban nő az importnál, de a köztük lévő különbség csökken - mondta.

Az intézet 0,2 százalékos éves átlagos inflációt vár 2016-ra, alacsonyabbat a tavaly decemberben jelzett 1,6 százaléknál, míg jövőre 1,8 százalékos inflációt prognosztizálnak. Idén minden árucsoport ára alacsonyabb lesz a vártnál, az olajárak tartósan alacsonyak - ismertette.

Az államháztartás továbbra is stabil helyzetben van: idén és jövőre is 2,0 százalékos államháztartási hiányt prognosztizálnak az intézet szakértői. Az államadósság szintjére idén 74,5 százalékos GDP-arányos szintet vár az intézet, amely jövőre 73,7 százalékra csökkenhet.

Kitért arra, hogy az építőiparban idén nem várnak áttörést, a kormány lakásépítést ösztönző programjai idővel erős lakásépítési hullámot indíthatnak el, de ennek a hatása idén még nem lesz érzékelhető.

Nagy Katalin, a Kopint-Tárki vezető kutatója a világgazdasági trendekről szólva elmondta: az idei évben nyomott marad a növekedés a világban a feltörekvő országok lassuló növekedése miatt, a globális növekedés csak kismértékben haladja meg a 3,1 százalékot és a kockázatok erősödtek. A lassulást a feltörekvő országok gyengülő teljesítménye mellett különösen a kínai gazdaság motorjának kifulladásával magyarázta a kutató. Az alacsony nyersanyagárak jelentik az egyik  kockázatot, ami együtt a lanyha kereslettel mérsékelt inflációt eredményez, a jegybankok politikájának célkeresztjében a monetáris élénkítés és az infláció emelése áll. A tartósan alacsony olajár a nyersolajexportőr országok gazdaságát is egyre jobban megviseli.

A világgazdasági kockázatok másik fontos eleme a monetáris politika alakulása, amely a fejlett országok többségében továbbra is expanzív marad. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed tavaly decemberben döntött először kamatemelés mellett, de az idén márciusra várt következő kiigazítás elmaradt. Mindebből arra lehet következtetni, hogy a kamatemelési ciklus lassúbb lesz a korábban feltételezettnél. Az intézet az euróövezetben az idei évre 1,7 százalékos, jövőre 1,6 százalékos GDP bővülést vár - mondta. Az előrejelzés kitért arra, hogy a magyar gazdaság szempontjából kiemelten fontos német konjunktúra továbbra is az egyik legrobusztusabb Európában, idén itt 1,8 százalék körüli növekedést prognosztizál az intézet. A migrációs hullám makrogazdasági hatásai még nehezen jelezhetők előre a Kopint-Tárki szerint.