Megtorpant a pénzmosás

Kevesebben legalizálták az eddig adózatlan jövedelmeiket, vagyonukat 2016 első három hónapjában, mint az azt megelőző negyedévben. A köznyelvben pénzmosónak nevezett Stabilitási Megtakarítási Számlából (SMSZ) mindössze 171 nyílt, szemben a 2015 utolsó negyedévi 346-tal – közölte a Világgazdasággal a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A számlákra átlagban befizetett összeg viszont nem változott, nagyjából ugyanakkora, közel 81 millió forint volt január–március között, ami csak 3,5 millióval kevesebb a tavaly október–december közöttinél.

Ugyanannak tudható be, hogy a kormány által biztosított adóamnesztiával élők száma visszaesett, mint az, hogy tavaly év végén megugrottak a számlanyitások – tartják a piacon. Nevezetesen, hogy január 1-jével szigorodtak a nemzetközi banktitkokkal kapcsolatos adatkezelések és az adóegyezmények. Ötvenegy ország kötelezte magát – további harminc pedig fontolgatja –, hogy a nála lévő külföldi tulajdonú bank- és értékpapírszámlákról, biztosításokról és egyebekről az idei évtől tájékoztatja a külföldi személy országának adóhivatalát is. Emellett csak kismértékben játszhatott közre az, hogy a hazautalások hagyományosan az év utolsó hónapjára szoktak esni.

Eddig összességében 105 milliárd forint került az SMSZ-ekre. Ami szerény eredmény ahhoz képest, hogy a pénzmosó program már 2014 elejétől működik, ráadásul az eddig rejtegetett összegek legalizálása tavaly nyár óta még a korábbinál is vonzóbbá vált. E szerint 2015. július 1-jétől az SMSZ-t nyitó magánszemély már egy év után 10 százalék adó megfizetésével szabadon felveheti a kamatot nem fizető államkötvényekbe tett kétes eredetű jövedelmeit.

E közteher megfizetése az ára annak, hogy az adóhatóság nem firtatja, honnan származnak a hazautalt pénzek. Szemben a 2013-ban megalkotott eredeti – és idén július 1-jétől ismét érvényes – szabállyal, miszerint az SMSZ-en elhelyezett legalább ötmillió forint három éven belüli felvételének esetén 32 százalék (az akkor még 16 százalékos személyi jövedelemadó duplájának megfelelő) adót, három és négy év között 16, négy és öt év között pedig 8 százalékot kellett volna leszurkolni, és csak öt év után vált volna adómentessé a legalizált összeg.

Az SMSZ-program nem váltotta be a vele szembeni elvárásokat sem a befizetések, sem az elért befizetői kör tekintetében – értékelt lapunk érdeklődésére Karagich István, a privátbanki szektort elemző BloChamps Capital Pénzügyi Tanácsadó Kft. ügyvezetője. Becslése szerint ugyanis az SMSZ-eket egyenlő arányban nyithatták az eddig külföldön – többnyire adóparadicsomokban –, valamint idehaza rejtegetett pénzek legalizálására, ám az azokra befizetett összvagyon 70 százaléka származhat a határon túlról. Márpedig, véli Karagich, a pénzmosó konstrukció csak akkor hozhatna tartós sikert, ha ez utóbbi arány fordított lenne, vagyis a számlanyitások hazai forrásból származó befizetései legalább 70 százalékban dominálnának.