Nem lesz több Panama-irat?

Súlyos pénzbüntetés, sőt börtön fenyegetheti azokat, akik olyan céges információkat szivárogtatnak ki vagy tesznek közzé az Európai Unióban, amelyek kínosan érinthetik az adott vállalatokat – figyelmeztetett számos szervezet, amelyeknek az erre vonatkozó uniós petícióját már több mint félmillióan írták alá. Az Európai Parlament (EP) tegnap hagyta jóvá a kereskedelmi adatok védelméről szóló direktívát amely elvben az ipari kémkedést hivatott meggátolni és büntetni, a gyakorlatban azonban a nyilvánosságot is nagyban meggátolhatja bírálói szerint. Az Európai Bizottság szerint az elmúlt tíz évben minden ötödik európai vállalatnál történt valamilyen kísérlet üzleti titkok megszerzésére, és máshol már régóta szigorú törvényekkel védik ez ellen a cégeket. (Az USA-ban például 15 évi börtönnel is sújthatják az ipari kémeket, az ilyen eljárásokba bevont személyek mintegy negyede Kínához kötődik – írta a BBC.)

A direktíva ellen kampányoló Corporate Europe Observatory szerint a szabályozás joggal aggasztja az újságírókat, a jogászokat, a piackutatókat, sőt a fogyasztókat és általában az állampolgárokat, és kriminalizálná például az olyan akciókat, mint amilyen nemrég volt az offshore ügyekről, adóelkerülési manőverekről szóló Panama-iratok kiszivárogtatása. Az érintett ügyvédi iroda, a Mossack Fonseca már bírósághoz fordult. A tiltakozást aláíró szervezetek szerint a direktíva arra is lehetőséget adna, hogy magánvállalatok bepereljenek bárkit egy rájuk vonatkozó információ közléséért – emelte ki az Euractiv –, akkor is, ha nincs mögötte semilyen gazdasági motiváció vagy szándék.

A direktíva rapportőre, Constance Le Grip francia EP-képviselő szerint a petíciózók félreértelmezik a jogszabály szándékát, és nagyon precíz kivételeket építettek bele az újságírókra, illetve a kiszivárogtatókra vonatkozóan. Az elfogadás után is hangsúlyozta az EP, hogy az információszabadság nem sérül A direktívát még az összes uniós ország törvényhozásának jóvá kell hagynia, és mivel mindegyik maga döntheti el a büntetés mértékét, ezt a tiltakozók szerint a vállalatok is kihasználhatják a maguk javára.