G7: A Brexit nagy csapás lenne a világgazdaságra

Az eltérő pályán haladó vezető gazdaságok vezetőinek, a Hetek Csoportját (G7) alkotó állam- és kormányfőknek az egymástól nagyon is elütő folyamatok miatt esélyük sem volt rá, hogy a globális fellendülés egyedül üdvözítő receptjét megírják és használatát kötelezővé tegyék. Így csak általánosságban fogalmazhatták meg az Ise-Shimában rendezett csúcstalálkozó záróközleményét, amelyben aggodalmukat fejezik ki a világgazdaságra leselkedő kockázatok növekedése miatt. Lényegében engedélyezték, hogy a résztvevők maguk döntsék el, vajon a monetáris, a fiskális és a szerkezeti reformpolitika eszköztárából mit vesznek elő.
Németország és Nagy-Britannia ellenzi a fiskális élénkítést, míg Franciaország és Olaszország nem volna ellene. Akárcsak Japán. Az Egyesült Államok – és a vele többnyire együtt mozgó Kanada – gazdasága viszont hosszabb ideje elég jó iramban növekedik.

A házigazda Japán szorgalmazta leginkább az állami kiadások növelésének kedvező hatását, s többször, a csúcs utáni sajtóértekezletén is a Lehman Brothers bukását övező időszakhoz hasonlította Abe Sindzó kormányfő a mai állapotokat, ám a közleménybe nem tudta beerőltetni azt a nézetét, hogy egy újabb válság esélye növekszik. Azért szorgalmazta ezt a szöveget a kormányfő, mert már korábban jelezte, akkor halasztja a fogyasztási adó jövőre beígért emelését, ha valami súlyos esemény megrázza a globális gazdaságot. Most alighanem megelégedhet azzal, hogy a Hetek is aggódnak a világgazdaságért, és lényegében szabad kezet adnak a részvevőknek, akik ígérik, nem vetik be a mesterséges leértékelés fegyverét az export serkentésére.

Az utolsó pillanatban bekerült a közleménybe viszont a brit uniós kilépés súlyos hatásait taglaló mondat, amely jól tükrözi, hogy még az Európai Unió tagjai is mennyire külön utakon járnak. Az egységes fiskális szabályrendszer mind rugalmasabb értelmezése pedig még jobban felhívja a figyelmet a növekedési szakaszok különbözőségére.

Az ázsiai gazdaságok viszont jobban megérezték a kínai gazdaság lassulását, amiről szövegszerűen nem esett szó, aminthogy a világ második – egyes számítások alapján a legnagyobb – gazdasági erejű országának egyéb lépéseit sem említették név szerint. De világosan utaltak az acélpiaci dömpingre és a geopolitikai feszültségekre.

A csúcstalálkozóról – amelynek zárása után Barack Obama amerikai elnök Hirosimába is ellátogatott – kiadott közlemény elismeri, hogy a migránsválság globális jelenség, amely globális választ érdemel. Az érintett nemzetközi intézményeknek nagyobb pénzügyi segítséget kell nyújtaniuk ennek érdekében, s a Hetek kiálltak a szoros együttműködés elve mellett Törökországgal, Jordániával, Libanonnal és Kenyával.

Ami Oroszországot és az ukrajnai konfliktust illeti – különös tekintettel a Krím félsziget jogellenes annektálására –, a résztvevők a minszki megállapodás Moszkva általi betartásától és a diplomáciai megoldás előmozdításától teszik függővé a szankciók feloldását.