G7: Éles vita a növekedésről

Az Európai Tanács és az Európai Bizottság vezetői a világgazdasági növekedésről szóló vitát tartják a legfontosabbnak a hetek csoportjának (G7) ma kezdődő ülésén, miközben a japán vendéglátók a fiskális ösztönzést helyeznék előtérbe. Sok egyéb kérdés is felmerülhet, az Oroszország elleni szankcióktól a Dél-kínai-tengeren folyó hadmozdulatokon keresztül a Brexit hatásáig, a fejlesztéspolitikától a terrorizmuson át a járványok megfékezéséig.

Minthogy az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Olaszország állam- és kormányfőit felvonultató rendezvény összetétele ma már nem tükrözi a globális erőviszonyokat, az esemény inkább jelképekben bővelkedik. Elsősorban az irányítja majd a világ figyelmét a találkozónak helyet adó Ise-Shimára, hogy Barack Obama a csütörtöki nyitány után pénteken ellátogat Hirosimába, s a második világháború vége óta amerikai elnök nem tett ilyen gesztust. A terrorveszély miatt hetvenezer rendőrt helyeztek készültségbe a távol-keleti szigetországban.

Az európai intézmények vezetői is részt vesznek immár hagyományosan a hetek megbeszélésén, s hozzájuk hasonlóan a japán kormányzat is a gazdasági és kereskedelmi kérdéseket tolná előtérbe. A hétvégén azonban a pénzügyminiszterek és a jegybankelnökök, akik a csúcsot is előkészítették, nem jutottak közös nevezőre a teendőket illetően, azon túl, hogy az egyes országok helyzetétől függ, vajon a monetáris, a fiskális vagy a szerkezeti reformpolitikát veszik elő a fegyvertárból. A költségvetési kiadások emelését a németek határozottan ellenzik, azonban más résztvevők – a japánok vagy például a franciák és az olaszok – támogatnák. Abban megegyeztek, hogy az árfolyamokat nem alakítják mesterségesen, hogy leértékelés révén előnyhöz jussanak a többiek kárára. Májusban azonban újra átrendeződött valamelyest a devizák viszonyrendszere, idei gyengülése után erősödik a dollár, mert az amerikai jegybank kamatemelésre készül júniusban vagy júliusban. Ez viszont jól jöhet az eurózónának és Japánnak, de okozhat némi felfordulást a feltörekvő országokban.

A csúcson a legnehezebb dolga alighanem David Cameron brit miniszterelnöknek lesz, mert egyrészt szeretne támogatást kérni kampányához, hogy a britek az uniós tagság fenntartására szavazzanak a jövő hónapban, másrészt magyarázatot kell adnia azokra az amerikai megjegyzésekre, hogy London túlzottan engedékeny Kínával szemben. Az Egyesült Államok mellett Japán is aggódva figyeli a kínai katonai mozgásokat a Dél-kínai- és Kelet-kínai-tengeren.

Az Oroszország ellen Ukrajna miatt bevezetett szankciók hatálya júliusban lejár, így dönteni kell a folytatásról is, és a hetek azt tervezik, készek feloldani a büntető intézkedéseket, ha Moszkva tartja magát a minszki megállapodáshoz. Terítékre kerül még Szíria, Líbia, Irak helyzete, a migrációs válság, amely Donald Tusk, az Európai Tanács és Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke szerint globális krízis, ezért globális megoldást kíván.