G7: Kínának üzentek Japánból

Az egyeztetések középpontjába került Kína a Dél-kínai-tenger vitatott területein folyó hadmozdulatai miatt a hetek csoportjának (G7) kétnapos csúcsértekezletén, amely csütörtökön nyílt meg Japánban, Ise-Shimában. Olyannyira sokat beszélt erről az amerikai és a francia elnök, valamint a japán, a kanadai, a brit, a német és az olasz kormányfő, hogy a kínai külügyminiszter Pekingból visszaüzent: a hetek jobb lenne, ha nem növelnék a feszültséget. Ám a katonai összetűzések veszélyét rejtő hadmozdulatok, hadgyakorlatok, megzavart kémrepülések miatt a hetek érthető üzenetet készülnek küldeni Pekingnek, ugyancsak válaszul.

Mielőtt Barack Obama Ise-Shimába érkezett volna, ázsiai útjának keretében Hanoiban feloldotta az ország elleni fegyverembargót, mintegy figyelmeztetésként, hiszen Japán mellett Vietnam és a Fülöp-szigetek is területi vitában áll Pekinggel. Japán is aggodalmának adott hangot: Kína békés felemelkedését támogatja, de ellenzi a területi viták fegyveres megoldását.

Az uniós intézmények vezetői, Donald Tusk, az Európai Tanács és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke más oldalról közelített Kínához, amelynek az acéltermelésben létrehozott többletkapacitása meghaladja az európai termelés kétszeresét, s ennek nyomán munkahelyek ezrei szűntek meg az EU-ban. Az ipar védelmének érdekében kereskedelmi intézkedéseket foganatosíthat Brüsszel, s még alaposan átgondolja, megérdemli-e Kína a piacgazdasági státust a Kereskedelmi Világszervezetben.

Abe Sinzó japán kormányfő felhívta a figyelmet, hogy a nyersanyagárak 2014 nyara és 2016 januárja között 55 százalékkal estek, annyival, mint amikor a Lehman bukása válságot idézett elő. Japán részről azért próbálnak riasztóbb képet festeni a gazdaságról, mert a közkiadások emelésével szeretnék élénkíteni a gazdaságot.