Gyorsít a kormány, de mindenáron

Több mint 6 milliárd euró (1933 milliárd forint) uniós támogatást hívhatott volna le Magyarország eddig a Brüsszellel kötött partnerségi megállapodás alapján a 2014–2020 közötti támogatási ciklus pénzeiből. Legalábbis a kifizetési plafonokat figyelembe véve. A limitnek azonban eddig nem volt jelentősége, ugyanis az új támogatási ciklusban Budapest egyáltalán nem tudott pénzt lehívni Brüsszelből a támogatáskezelő intézményrendszer – alapvetően az informatikai monitoring – akkreditációjának késése miatt. A kifizetéseket így a költségvetés állta. A Világgazdaság brüsszeli forrása szerint a legutóbbi egyeztetések alkalmával az derült ki, hogy a rendszer további fejlesztésre szorul „még legalább júniusig”. Ehhez képest ambiciózusnak tűnnek a kormányzati tervek 2016–2017-re.

A költségvetés tervezete 2017-ben 2240 milliárd forint lehívással számol az idei 1432 milliárd után. Utóbbi már komoly önmérsékletet jelez, eredetileg ugyanis 2048 milliárd forintot lőtt be egy kormányhatározat, miközben a Miniszterelnökség saját bevallása szerint is csak az év második felében indulhat meg komolyabb forráslehívás.

A két év alatt összesen 3400 milliárdnyi brüsszeli pénz kifizetése mindazonáltal bőven belefér az unióval kialkudott ütemezésbe, eszerint 2017 végéig elméletileg összesen 4068 milliárd forint a Magyarország által igénybe vehető támogatás összege. Feltéve, hogy lesznek finanszírozható projektek ehhez. A Miniszterelnökség ígérete szerint pedig lesznek, Lázár János miniszter még év elején közölte, hogy jövő júniusig meghirdetik az összes pályázatot, sőt 2019 elejére a teljes keretet igénybe kell venni.

Ez azonban biztosan nem jelenti azt, hogy a teljes – jelenlegi árfolyamon 7830 milliárd forintos – keretet ki is fizeti Brüsszel. Hiszen a hétéves ciklus fizetési ütemezésének éves limitjei alapján a 2020-as évre 1127 milliárd forint folyósítása marad. Ezt, ha már a ciklus vége előtt igénybe akarja venni Magyarország, biztosan a büdzsének kell előfinanszíroznia. Ezenfelül a jelenlegi állás szerint 2019-ig akár további több mint 3000 milliárd forintot is meg kell előlegeznie a költségvetésnek hosszabb-rövidebb időre. A kormány rendeletben rögzítette ugyanis, hogy a szerződéskötés után valamennyi nyertes pályázónak azonnal kifizeti a támogatási összeg felét. Amint ezt korábban a Világgazdaságban megírtuk, Brüsszel nem hajlik az 50 százalékos előlegszámlák befogadására, mivel ezt túlzó és fedezetlen kifizetésnek tartja. A kormány azonban, úgy tűnik, bármekkora költségvetési terhet bevállal az uniós pénzek gyors felhasználása érdekében. Úgy számolnak, hogy a kohéziós alapok, a vidékfejlesztési pénzek és a közvetlen támogatások összesen 12 ezer milliárdjára megkötik a szerződéseket 2019 közepéig, s addig legalább 7 ezer milliárdot ki is fizet a költségvetés, miközben 4-5 ezer milliárd érkezik Brüsszelből.