Gyorsít a kormány, de mindenáron
Több mint 6 milliárd euró (1933 milliárd forint) uniós támogatást hívhatott volna le Magyarország eddig a Brüsszellel kötött partnerségi megállapodás alapján a 2014–2020 közötti támogatási ciklus pénzeiből. Legalábbis a kifizetési plafonokat figyelembe véve. A limitnek azonban eddig nem volt jelentősége, ugyanis az új támogatási ciklusban Budapest egyáltalán nem tudott pénzt lehívni Brüsszelből a támogatáskezelő intézményrendszer – alapvetően az informatikai monitoring – akkreditációjának késése miatt. A kifizetéseket így a költségvetés állta. A Világgazdaság brüsszeli forrása szerint a legutóbbi egyeztetések alkalmával az derült ki, hogy a rendszer további fejlesztésre szorul „még legalább júniusig”. Ehhez képest ambiciózusnak tűnnek a kormányzati tervek 2016–2017-re.
A költségvetés tervezete 2017-ben 2240 milliárd forint lehívással számol az idei 1432 milliárd után. Utóbbi már komoly önmérsékletet jelez, eredetileg ugyanis 2048 milliárd forintot lőtt be egy kormányhatározat, miközben a Miniszterelnökség saját bevallása szerint is csak az év második felében indulhat meg komolyabb forráslehívás.
Ez azonban biztosan nem jelenti azt, hogy a teljes – jelenlegi árfolyamon 7830 milliárd forintos – keretet ki is fizeti Brüsszel. Hiszen a hétéves ciklus fizetési ütemezésének éves limitjei alapján a 2020-as évre 1127 milliárd forint folyósítása marad. Ezt, ha már a ciklus vége előtt igénybe akarja venni Magyarország, biztosan a büdzsének kell előfinanszíroznia. Ezenfelül a jelenlegi állás szerint 2019-ig akár további több mint 3000 milliárd forintot is meg kell előlegeznie a költségvetésnek hosszabb-rövidebb időre. A kormány rendeletben rögzítette ugyanis, hogy a szerződéskötés után valamennyi nyertes pályázónak azonnal kifizeti a támogatási összeg felét. Amint ezt korábban a Világgazdaságban megírtuk, Brüsszel nem hajlik az 50 százalékos előlegszámlák befogadására, mivel ezt túlzó és fedezetlen kifizetésnek tartja. A kormány azonban, úgy tűnik, bármekkora költségvetési terhet bevállal az uniós pénzek gyors felhasználása érdekében. Úgy számolnak, hogy a kohéziós alapok, a vidékfejlesztési pénzek és a közvetlen támogatások összesen 12 ezer milliárdjára megkötik a szerződéseket 2019 közepéig, s addig legalább 7 ezer milliárdot ki is fizet a költségvetés, miközben 4-5 ezer milliárd érkezik Brüsszelből.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.