Bevetésre készek a válságkezelési tervek – jelentette ki George Osborne brit pénzügyminiszter sajtóértekezletén még az európai piacnyitás előtt. Az Egyesült Királyság gazdasága erős, bankjai és pénzügyi rendszere egészségesek, az erő pozíciójából néz szembe a jövővel – tette hozzá a maradásért síkra szálló Osborne. A pénzügyminiszter a népszavazás előtt még azt nyilatkozta, hogy a kilépők győzelme esetén válságköltségvetés jön, részletesen ismertette, milyen adóemelések és kiadáscsökkentések várhatók; most annyit mondott, hogy szükség lehet egy gazdasági kiigazításra, de új adókról, illetve kiadási tervekről majd ősszel döntenek. A pénzügyminiszter szerint világosan kellene látni az EU-val kötendő megállapodások dolgában, mielőtt megteszik a kilépési nyilatkozatot (onnantól számít a tárgyalásokra adott két év).
Az uniós vezetők jó része sürgette a szándékbejelentést a bizonytalanság okozta károk miatt. A kedden kezdődő EU-csúcs előtt Angela Merkel német kancellár Berlinben tárgyalt Francois Hollande francia államfővel, Matteo Renzi olasz kormányfővel és Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével. A megbeszélés előtti sajtóértekezletén Merkel azt mondta: nem várhatnak a végtelenségig, de megérti, ha a briteknek némi időre van szükségük. Informális tárgyalások viszont nem lesznek a kilépési szándék hivatalos bejelentése előtt.
Brit részről érkeztek olyan jelzések, hogy nem akarják húzni az időt. A pénzügy- és a külügyminisztérium embereiből felállítanak egy kabinetirodát a tárgyalások előkészítésére – jelentette be David Cameron szóvivője. Maga a kormányfő parlamenti beszédében úgy fogalmazott: az Egyesült Királyság kilép az EU-ból, de nem fordít hátat Európának, kulcsfontosságú, hogy a lehető legerősebb gazdasági kapcsolatokat tartsák fenn és folytatódjék az együttműködés biztonsági téren. Fontos előrelépés a tárgyalások felgyorsításában, hogy a konzervatív párt előrehozta a kongresszusát szeptember 2-ra, vagyis a korábban jelzett október helyett már akkor kijelölhetik Cameron utódját.
Várhatóan hamarosan elköltözik Londonból az Európai Bankhatóság (EBA) – tudta meg eközben uniós illetékesektől a Reuters. A 159 főt foglalkoztató EBA-t 2011-ben hozták létre a válság utáni intézményi reform részeként a banki szabályozások szövegezésére, koordinálására, illetve stressztesztek elvégzésére. A költözés lehetőségét már a népszavazás előtt megemlítette az EBA elnöke, Andrea Ernia, mondván, minden uniós hatóság valamelyik tagállamban található. Vasárnap a hatóság szóvivője közölte, hogy az EU-nak kell döntenie, addig folytatják tevékenységüket Londonban. Lehetséges új székhelyként a két legnagyobb európai pénzügyi központ, Párizs és Frankfurt mellett szóba került Milánó is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.