Megérkezett a legrosszabb előrejelzés Magyarországról

Mindössze 1,6 százalékos magyar gazdasági növekedést vizionál erre az évre a fejlett ipari államokat összefogó Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), amely a május elején közzétett részletes elemzésében még 2,5 százalékot prognosztizált. Ám a múlt hónap második felében kiderült, hogy az előző negyedévhez képest a magyar gazdaság 0,8 százalékkal zsugorodott, s a beruházások éves szinten csaknem tíz százalékkal estek vissza. Az elemzői körökben is igen borúlátónak tekinthető előrejelzés jócskán alulmúlja a kormány hivatalos várakozását.

A szerdán Párizsban közzétett világgazdasági kitekintőjében az OECD is az uniós pénzek átmeneti elapadásával és az állami beruházások csökkenésével magyarázza az idei lassulás okait, de megjegyzi, hogy a magánszféra befektetései is szerények, hiába bővül a kereslet, javul az üzleti bizalom és a hitelezés feltételrendszere. Az OECD tagországainak részletes adatai arra is rávilágítanak, hogy a 2015-17-es időszakban – miként 2006 óta egyfolytában, ahogy az országjelentés egy hónapja érzékletesen bemutatta – Magyarország a térség leggyengébben  teljesítő gazdasága. Annak ellenére, hogy tavaly és feltehetően jövőre is háromszázalékos iramra volt és lehet képes, ha beérkeznek az uniós pénzek. Vagyis idén félgőzzel pöfög, s marad a leszakadási pályán.

A gazdaság motorja a reáljövedelmek emelkedése miatt élénkülő magánfogyasztás. Az export, amely korábban élvezte a gyengébb forintárfolyam áldásos hatásait, mindinkább szenved, ahogy a külső piacok sorvadoznak.

Hornung Ágnes hozzátette: az OECD a gyengébb első negyedéves adatokkal magyarázza az idei GDP-előrejelzésének csökkentését, ugyanakkor az elemzés is utal az uniós források felhasználásának ciklikusságára. A magyar kormány úgy látja, hogy a kifizetések az év hátralévő részében jelentősen felgyorsulnak, és beindul a lakásépítési program is, amely lökést ad, az építőiparnak, a beruházásoknak és a gazdasági növekedésnek - hangsúlyozta az államtitkár. Az építőipar bővülő teljesítményét vetítik előre a dinamikusan növekvő új megrendelések, illetve a magas kapacitáskihasználtság is - tette hozzá.

Közölte, a fiskális folyamatokat az OECD lényegében a kormánnyal egyező módon értékeli, 2016-ra és 2017-re 1,9 százalékos, illetve 2,6 százalékos hiányt jeleznek előre, míg a konvergenciaprogram 1,9 százalékos, illetve 2,4 százalékos deficittel számol. Az inflációs pályát is hasonlóan látja az OECD és a kormány: 2016-17-re 0,1, illetve 1,7 százalékos mérsékelt inflációval számolnak, a kabinet várakozása 0,4, illetve 0,9 százalék.

A jelentés szerzői azt javasolják, hogy miután a magánszféra is teremt már állásokat, a közmunkaprogramot szűkíteni lehetne. A jegybanknak pedig  semlegesebb álláspontra kellene  helyezkednie, mert az infláció ütemének gyorsulása várható. Egy esetleges európai pénzügyi vihar pedig arra kényszerítheti az MNB-t, hogy előbb szigorítson, mint ahogy egyébként tervezné. S minthogy a pénzügyi válság kirobbanása óta  alacsony a termelékenység, ezért átfogó strukturális reformokra lenne szükség a vállalkozások versenyképességének és a szabályozás minőségének a javítására. Utóbbi esetben segíthetne, ha hatástanulmányok is készülnének. Megismétli az OECD, amit az országtanulmányban részletesebben is kifejtett, hogy az oktatás, a szak- és továbbképzés fejlesztése rendkívül fontos feladat, aminthogy átfogó KKV-stratégia is érdemben támogatná a gazdaságot és a foglalkoztatást.

Mindezt akkor hangsúlyozza az OECD, amikor meglátása szerint a politikai döntéshozatal világszerte keresztúthoz érkezett: ha nem sikerül közösen és ésszerűen cselekedni, akkor marad a lanyha növekedés, amelynek ütemét – novemberi előrejelzéséhez képest – 0,3 százalékponttal lejjebb is vette a nemzetközi intézmény. Erre és a jövő évre 3,0 és 3,3 százalékos ütemet vár. Ezen belül az OECD, vagyis a fejlett térség két százalék körüli tempóra lesz képes, miközben a feltörekvő régió lassít, sőt egyes országok recesszióba süllyedtek.

A kiutat a verseny serkentése, az innováció ösztönzése, a foglalkoztatás növelése révén lehetne meglelni. A monetáris politikára egyoldalúan nagy teher hárul, s nem jön igazi segítség a fiskális és a strukturális oldalról. A jegybankok hatékonysága egyre gyengül, miközben a negatív kamatok belemarnak a kereskedelmi bankok jövedelmezőségébe és torzítják a  piacokat, nehéz helyzetbe hozva például a nyugdíjalapokat. Ám a központi bankok az alacsony kamatokkal igen kedvező környezetet teremtettek ahhoz, hogy az államok – egyesek még az eurózónában is – infrastrukturális beruházásokat és szerkezeti reformokat indítsanak meg.

Hornung Ágnes hozzátette: az OECD a gyengébb első negyedéves adatokkal magyarázza az idei GDP-előrejelzésének csökkentését, ugyanakkor az elemzés is utal az uniós források felhasználásának ciklikusságára. A magyar kormány úgy látja, hogy a kifizetések az év hátralévő részében jelentősen felgyorsulnak, és beindul a lakásépítési program is, amely lökést ad, az építőiparnak, a beruházásoknak és a gazdasági növekedésnek - hangsúlyozta az államtitkár. Az építőipar bővülő teljesítményét vetítik előre a dinamikusan növekvő új megrendelések, illetve a magas kapacitáskihasználtság is - tette hozzá.

Közölte, a fiskális folyamatokat az OECD lényegében a kormánnyal egyező módon értékeli, 2016-ra és 2017-re 1,9 százalékos, illetve 2,6 százalékos hiányt jeleznek előre, míg a konvergenciaprogram 1,9 százalékos, illetve 2,4 százalékos deficittel számol. Az inflációs pályát is hasonlóan látja az OECD és a kormány: 2016-17-re 0,1, illetve 1,7 százalékos mérsékelt inflációval számolnak, a kabinet várakozása 0,4, illetve 0,9 százalék. A banki elemzők és gazdaságkutatók egyelőre 2 százalék körüli gazdasági növekedést várnak Magyarországon az idei évre, így az OECD jelentése vetíti előre a legalacsonyabb növekedési ütemet.

A magyar kormány 2,5 százalékos gazdasági növekedést vár, a Matolcsy György vezette jegybank pedig 2,8 százalékos GDP-bővülést vetít előre.

A legtöbb elemző az első negyedéves gyenge GDP-adat után lett pesszimistább. Az év első három hónapjában mindössze 0,9 százalékkal nőtt a GDP (szökőnaphatástól tisztítva 0,5-tel), ami jócskán elmaradt a szakértők 1,8-2 százalékos várakozásától. A Matolcsy György vezette jegybank 2,8 százalékos GDP-bővülést vetít előre -->