Szakítanak Erzsébettel?

Monopólium nélkül nem akkora buli az Erzsébet-utalvány, ezért otthagyná a piacot a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) – derül ki az utalványokat forgalmazó társaság könyvvizsgálójának jelentéséből. A tavalyi mérleget a könyvvizsgáló figyelemfelhívással látta el, amelyben jelezte: az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. tulajdonosának szándékában áll a cég végelszámolása, illetőleg eladása.

A figyelemfelhívó záradék szerint az MNÜA helytáll a jogszabályból adódó kötelezettségekért, ám ennél többet nem lehet tudni. A tavalyi mérleg igencsak szűkszavú, a cégvezetés nem számol be arról, hogy a cafeteria-rendszer jövő évi átalakítása miként érintheti majd a társaságot. Igaz, a jelentés készítésekor (május elején) jó néhány részletkérdés még tisztázásra várt. A szervezet lapzártáig nem válaszolt a jövőbeni terveket illető kérdéseinkre, utolsó, február végi közleménye arról szól, hogy zavartalan lesz az utalványok forgalmazása, a szociális programokat pedig ki tudják fizetni.

Csakhogy azóta már lehet tudni: az étkezési utalványok adózása sokkal kedvezőtlenebbé válik jövőre, az eddig 34,5 százalékos munkáltatói teher 50 százalékra megy fel, miközben a dolgozóknak a SZÉP-kártya mellett havi 8333 forint készpénzt is lehet adni az alacsonyabb elvonási szint mellett. Ez annyit jelent, hogy a cafeteriában eddig piacvezető Erzsébet-utalványok szerepe jelentősen csökkenhet. A szakértők szerint a készpénz és a SZÉP-kártya mellett az ingyenesen adható juttatásokat (lakáshitel törlesztése, lakbér és az utazás kifizetése, biztosítások és egészségügyi ellátás) fogják inkább igénybe venni a cégek és a munkavállalók. Az Erzsébet-utalványoknak az összes többi utalvánnyal és juttatással kellene felvenniük a versenyt, ami nehezebb az eddigieknél.

Az állami utalványoknak az Európai Bíróság februári döntése tette be a kaput: ennek értelmében nem lehet különleges kedvezményt biztosítani az MNÜA kibocsátotta étkezési jegyeknek azon az alapon, hogy abból szociális programokat finanszíroz az állam. Ez egyébként a szakértők számára korábban sem volt kétséges, tudni lehetett, hogy a 2012-ben bevezetett rendszer ezen eleme nem fog átmenni az EU-ban. Amíg ugyanis a SZÉP-kártyák esetében finoman hangolt feltételek akadályozták (és akadályozzák), hogy a piacon túl sok szereplő legyen, addig az Erzsébet-utalványnál a kormány egyszerűen kijelölt egy terméket, amelynek nagyobb adókedvezményt biztosított, mint más forgalmazók ugyanolyan utalványainak.

Az nem volt kérdés, hogy a hátrányosan érintett francia cégek panaszt tesznek az EU-nál, s ugyanúgy borítékolható volt, hogy Brüsszelnek sem fog tetszeni a rendszer, és végül bírósági eljárás lesz a dologból. A magyar kormány végig azzal érvelt, hogy az Erzsébet-utalványok szociális funkciója miatt a rendszer működtetése állami feladat (hiszen az utalványokon elért nyereségből az állam a nehezebb sorsúaknak kínál üdülést). A bíróság kapásból leverte ezt az érvet, mondván: a szociális ellátást a költségvetés közvetlenül is kifizetheti. Egyébként jövőre ezt is fogja tenni, hiszen az MNÜA költségvetési támogatása is növekedett 2017-re – egyebek között valószínűleg ez fedezi majd a jegyforgalmazásból kieső bevételeket.

A cég mindig pontosan fizetett, nem volt lejárt szállítói tartozása sem, miközben munkáltatói partnereinek száma a 48 ezret, az elfogadóhelyeké az 58 ezret érte el, és mintegy 2 millióan használták utalványát. Eladásával, végelszámolásával ezen partneri kör járhat esetleg rosszul, hiszen kérdéses, hogy egy ilyen döntés esetén a korábban kibocsátott utalványok meddig lesznek felhasználhatók. Az is kérdés továbbá, hogy mi lesz a be nem váltott utalványok sorsra: a tavalyi mérleg szerint ezek értéke 35 milliárd forint.

A cég mindig pontosan fizetett, nem volt lejárt szállítói tartozása sem, miközben munkáltatói partnereinek száma a 48 ezret, az elfogadóhelyeké az 58 ezret érte el, és mintegy 2 millióan használták utalványát. Eladásával, végelszámolásával ezen partneri kör járhat esetleg rosszul, hiszen kérdéses, hogy egy ilyen döntés esetén a korábban kibocsátott utalványok meddig lesznek felhasználhatók. Az is kérdés továbbá, hogy mi lesz a be nem váltott utalványok sorsra: a tavalyi mérleg szerint ezek értéke 35 milliárd forint.-->