Számháborúval folytatódik a Brexit-kampány

Nem rohamozták meg az Egyesült Királyság bankjai a Bank of Englandet (BoE), amikor összesen 2,46 milliárd fontnyi forrást szereztek a soron kívüli repoműveletek tegnapi első körében. A BoE még kétszer rendez ilyet: június 21-én és 28-án – azaz két nappal az uniós kilépésről szóló népszavazás előtt, illetve öt nappal utána –, ezzel jelezve, hogy kész támogatni a bankokat, ha a Brexit miatt nehézségeik támadnának. Azok pedig éltek a lehetőséggel, de a felvett összeg elmaradt az előző, menetrend szerinti repoműveletek átlagától.

A brit gazdasági-politikai élet más szereplői nem őrizték meg ennyire a hidegvérüket, miután hétfőn egy sor közvélemény-kutatás mutatta a kilépni akarók többségét, kedden pedig a vezető bulvárlap, az EU-ellenes Rupert Murdoch tulajdonában levő Sun foglalt állást címlapján a távozás mellett. A kormányzó konzervatívok Brexit-párti vezetői – köztük a volt londoni polgármester Boris Johnson – nyílt levélben foglalták össze, milyen sok pénzt ad az Egyesült Királyság az uniós kasszába, és mennyit kap belőle. Szerintük tavaly nettó 10,6 milliárd fonttal járultak hozzá a britek a közös büdzséhez, így az ország bőven pótolni tudná a kieső EU-támogatásokat, és még mindig maradna legalább 5,5 milliárdja, amit elkölthet az állami egészségügyi rendszer feljavítására, illetve rezsicsökkentésre.

Az ellentábor szerint ez a fantázia világa: az Institute for Fiscal Studies becslése szerint az egységes uniós piachoz való hozzáférés elvesztése 40 milliárd fontos lyukat ütne a költségvetésen, ezért alapvető közkiadásokat is vissza kell vágni – figyelmeztetett Alistair Darling volt munkáspárti pénzügyminiszter.

Még a migrációs kártya is visszaüthet. A kilépéspártiak arra hivatkoznak, hogy a Migration Watch szerint bennmaradás esetén évi nettó 250 ezer bevándorlóval kell számolni a következő két évtizedben, még akkor is, ha Törökország nem lép be az EU-ba. Alan Johnson volt munkáspárti belügyminiszter szerint viszont egyrészt épp belülről lehet megakadályozni a török csatlakozást, másrészt ha a szigetország nem lesz EU-tag, akkor nem is vonatkoznak rá a bevándorlást gátló megállapodások – megszűnhet például a brit határellenőrzés a La Manche csatorna túloldalán. A bevándorlásellenes érveket tompította tegnap az Európai Unió Bírósága: ítélete szerint a britek megtagadhatják, hogy szociális juttatásokat, illetve adókedvezményeket adjanak a más EU-országokból érkezett munkavállalók nem ott élő gyerekei után.

Arról viszont senki se mondott érdemit, mi lesz jövő péntek reggel, amikor kiderül az eredmény. Korábban az EU illetékeseitől számos pénzintézetig az volt az ukáz, hogy ne készítsenek Brexit-forgatókönyvet – vagy legalábbis ne maradjon nyoma –, mostanra azonban már sokan veszik sorra a követendő lépéseket. A Bloomberg szakértői szerint elképzelhető, hogy összerántanak egy rendkívüli EU-csúcsot, amelyre nem hívják meg Cameront – ő a június 28-i, menetrend szerinti találkozón jelentheti majd be, hogy megindítják a kilépési eljárást. A folyamatot két év alatt kellene végigtárgyalni, miközben még azt se tudni, milyen fajta kapcsolatot akarnak kiépíteni.

Menekülőre fogták a befektetők

Megindultak a biztos menedékek felé a befektetők: a német tízéves kötvények hozama először lett negatív 1989 óta, a Bloomberg adatai szerint mínusz 0,033 százalékig is süllyedt. Ezzel Németország Japánhoz és Svájchoz csatlakozott, ezeknek a papírjaiért már eddig is a befektetők fizettek. A részvényektől viszont menekültek: a FTSE 100 február óta először járt tegnap 6 ezer pont alatt, arra pedig év eleje óta nem volt példa, hogy négy egymást követő napon csökkenjen a vezető londoni index. A félelemindexként emlegetett CBOE Volatility Index (VIX), amely az S&P 500 volatilitását jelzi előre, a hétfői megugrás után tegnap is a 20 pontos hosszú távú átlag fölé, 21,52 pontig jutott. Az európai Euro Stoxx 50 volatilitását mutató VStoxx 5,8 százalékkal 36,38 pontig emelkedett – június elején még 20 pont körül volt.