BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Elkezdődött a kármentés

Zuhan a font, a Bank of England kedden enyhítette a tőkekövetelményeket, és 150 milliárd fontot szabadított fel bankhitelezési célokra.

A kedvező gazdasági környezetben feltöltendő kereskedelmi banki pufferek megcsapolását kezdeményezte kedden a Bank of England (BoE), amely közzétette a pénzügyi stabilitási jelentését is. A dokumentumot áthatja az aggodalom az uniós kilépést szorgalmazó referendum, pontosabban annak kezelésre váró üzleti hatásai miatt. A népszavazás tovaterjedő bizonytalanságokat is gerjeszt, mondta sajtóértekezletén Mark Carney, a BoE elnöke, aki szerint azonban részben a jegybankok összefogása miatt a nemzetközi pénzügyi rendszer jól vizsgázott. Ám kedden délelőtt a fontot már harmincegy éves mélyponton jegyezték a dollárral szemben, s a valuta árfolyama gyengült az euró­hoz képest is.

S miközben a jegybank megfogalmazta, milyen hatásoktól tart, rögvest lépett is. A kereskedelmi bankok, amelyeket eddig arra ösztönöztek, hogy a jó időket használják fel tartalékképzésre, ha rosszra fordulna a helyzet, s képezzenek különleges célú puffert a kockázatokkal súlyozott eszközök 0,5 százalékának arányában, mostantól nem kötelesek ezt az előírást betartani. Ez 5,7 milliárd fontot szabadít fel a bankszektorban, ami 150 milliárdos többlethitelezési képességet teremt, vagyis a vállalatok és a háztartások ebben az értelemben jobb helyzetbe kerülnek a bizonytalanságok átvészelésére. A többletforrást azonban a bankok semmiképpen sem használhatják fel arra, hogy több osztalékot fizessenek. A brit pénzintézetek a pénzügyi válság kirobbanása óta 130 milliárd font tőkét képeztek, s tőkemegfelelési mutatójuk is igen kedvező, a nagy bankok pedig megfelelően vizsgáztak a tűrőképességi vizsgálatokon.

A Brexitre adott első általános jegybanki anticiklikus válaszintézkedés mögött azonban számos egyéb tényező is meghúzódik. A szigetország folyó fizetési mérlegének a deficitje a GDP csaknem hét százalékára, 32 milliárd fontra rúg, s ha elapad a tőkebeáramlás az EU-tól távolodó Nagy-Britanniába, az finanszírozási, azaz pénzügyi stabilitási kérdéseket vethet fel. A jelentés egyértelműen utal rá, hogy például a kereskedelmi célú ingatlanok piacán máris érezhető az érdeklődés és az üzletmenet megcsappanása, egyelőre szerencse, hogy e tekintetben a brit bankok kitettsége alacsony. A font árfolyama pedig a Bretton Woods-i megállapodás óta nem tapasztalt mértékű kilengéseket szenvedett el. A folyó mérlegben a kurzus mozgása is nagy változásokat képes előidézni.

A kilépési folyamat okozta bizonytalanság nehéz helyzetbe sodorhatja az eladósodott háztartásokat. Ha emelkedik például a munkanélküliség, sokan nem tudják majd törleszteni a hiteleket. A belső és külső hatások összegzése nyomán a Bank of England azt ígéri: mindent megtesz a pénzügyi stabilitás védelmében, kész további likviditási injekciókkal támogatni a gazdaságot, a monetáris bizottság pedig felméri, milyen könnyítéseken érdemes gondolkodnia. Utóbbi felvetésre Carney nem adott konkrét választ a sajtótájékoztatón, aminthogy a kérdés valóban hipotetikus jellege miatt azt sem részletezte, mi lenne, ha Skócia kiválna az Egyesült Királyságból.

A brit bizalmi index 112-ről 105-re zuhant a YouGov és CEBR kutatóintézet felmérése szerint, s azon vállalkozások aránya, amelyek borúlátóan ítélik meg a helyzetet a népszavazás előtti 25-ről 49 százalékra emelkedett. A tízéves állampapír hozama – amely a gazdasági növekedési várakozások előrejelzője is – 1,39 százalékos rekordmélységbe süllyedt.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.