Elszabadulhat a válság

Újabb csavart hozott az eddig sem egyszerű Brexit-történetbe, hogy nem száll versenybe a konzervatív párt vezetéséért, ezzel a brit kormányfői posztért az eddig legvalószínűbbnek tartott jelölt, Boris Johnson. A volt londoni polgármester – aki idén februárban lett a kilépési kampány egyik fő arca – néhány órával azután közölte ezt, hogy párt- és kampánybéli társa, Michael Gove igazságügy-miniszter bejelentette: nem támogatja tovább Johnsont, és indul a pártvezérségért. Korábban Gove inkább a háttérben maradt – őt tartották sokan a kilépési kampány eszének –, és azt hangoztatta, hogy nem akar miniszterelnök lenni.

Az Európai Unió szempontjából is nagy a brit belpolitikai harc tétje, hiszen az Egyesült Királyság kilépéséről, illetve a későbbi kapcsolatokról szóló tárgyalásokat az új miniszterelnöknek kell majd elindítania. A pártvezérségre tegnap délutánig kellett bejelentkezni, végül Gove mellett még a Cameron-kormány négy minisztere szállt be, a fogadóirodák Theresa Maynek adják a legnagyobb esélyt. Az 59 éves May, aki 2010 óta belügyminiszter, a bennmaradást támogatta – csakúgy, mint Gove kivételével az összes többi jelölt –, tegnap pedig azt közölte, hogy ha ő lesz a miniszterelnök, akkor az év vége előtt nem jelenti be hivatalosan a szigetország kilépési szándékát. May ugyanakkor leszögezte: a „Brexit, az Brexit”, a népszavazás eredményét el kell fogadni, nincs lehetőség a bennmaradásra, illetve a szavazás megismétlésére.

A határozott véleményre szükség is van, mert a Brexit miatti bizonytalanságban az EU, illetve az egyes országok vezetői egyelőre odáig jutottak el, hogy a britek csak akkor kaphatnak hozzáférést az egységes piachoz, ha az Európai Gazdasági Térség országaihoz hasonlóan (Norvégia, Izland, Liechtenstein) elfogadják az emberek szabad mozgását is, és be is fizetnek a közösbe. Még hónapokba telhet azonban, amíg kiderül, hogy egyáltalán ez lesz-e az irány, addig pedig csak erősödhet annak a pénzügyi válságnak a veszélye, amelyre Soros György tegnap az Európai Parlamentben elmondott beszédében figyelmeztetett.

A milliárdos befektető úgy látja, hogy a Brexit a 2007–2008-as válsághoz hasonlót szabadít el a globális piacokon, melyeket amúgy is fenyeget egy kínai „kemény földet érés”. A kontinentális Európa bankrendszere még nem tért magához, és most komoly próbatétel elé néz – figyelmeztetett Soros. Sajnos az eurózónán belüli egyet nem értés megakadályozza, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmust támaszként igénybe lehessen venni – emelte ki –, és az ortodox német döntéshozók meggátolják, hogy az eurózónának legyen egy olyan közös költségvetése, amely antciklikus politikákat tud elfogadni.

Az EU szétesése gyakorlatilag elkerülhetetlennek tűnt pénteken, közvetlenül a szavazás eredménye után – ismerte el Soros –, de az utána adott spontán reakció pozitív meglepetést jelentett. Az EU-nak nem szabad büntetnie a brit szavazókat azzal, hogy ignorálja az unió hiányosságaival kapcsolatos jogos aggályaikat – tette hozzá. Az európai vezetőknek be kell látniuk tévedéseiket, és és el kell ismerniük a jelenlegi berendezkedésben meglevő demokratikus deficitet.

Átcsoportosítás kellene

Az Európai Parlament két bizottságának együttes ülését eredetileg a menekültválság kérdésében hívták össze. Soros György kifejtette: ennek kezeléséhez legalább 30 milliárd euróra volna szükség, amihez minden forrást meg kell mozgatni. Az uniós büdzsé 38 százalékát fordítják a közös agrárpolitikára, 32 százalékát a kohéziós támogatásokra, ezeket szerinte csökkenteni kellene, hosszabb távra pedig jónak tartja a németek által javasolt európai üzemanyagadó ötletét. Soros figyelmeztetett: ha nem kezelik megfelelően a menekültválságot, az sokkal többe kerülhet Európának.