Gyengül a dollár, ha marad a kamat

A dollárt a tíz legfontosabb devizához mérő Bloomberg index az árfolyam további gyengülését jelezte csütörtökön, meghosszabbítva a kurzus kétnapos lefelé ereszkedését. Érdemben legalább fél százalékot veszített értékéből a dollár a jenhez képest is, ami különösen meglepő annak fényében, hogy a tokiói kormány 28 billió jenre (267 milliárd dollárra) rúgó élénkítőcsomagot jelentett be, s a piacon arra számítanak, hogy a japán jegybank pénteken a maga eszközeivel csatlakozik a kezdeményezéshez.

Igaz, csütörtökre változott a hangulat, a várakozások is módosultak, ez is befolyásolhatta a dollár sorsát. Az euróval szemben is megereszkedett azonban az árfolyam, amelyre szintén erőteljesen hatott a Fed szerdán este közzétett közleménye, amely nyitva hagyta ugyan a kaput az idei kamatemelés előtt, de feltételes módban: ha az adatok mégsem úgy alakulnak, ahogy a döntéshozók most gondolják, akkor a szigorítás áthúzódhat a következő évre.

Ez a kettősség zavarta meg a befektetőket. A közlemény megjelenése után a dollár inkább erősödött kicsit, mert a jegybankárok azzal érveltek, hogy a közeljövőt illetően mérséklődtek a kockázatok, javult a foglalkoztatási helyzet az erős júniusi állásteremtés nyomán. Kimondatlanul, de a szövegből kivehetően nyugtázták, hogy a Brexit sem okozott katasztrófát. Ám a nyíltpiaci bizottság tagjai és a tagbanki elnökök továbbra is „szoros figyelemmel követik” a pénzpiaci fejleményeket, az infláció alakulását, a nemzetközi folyamatokat, vagyis rövid távon kedvezőbbek ugyan a kilátások, de hosszabb távon nehezebben felmérhetők a kockázatok. Ez célzás a szövegben – mire megemészteni vélték mélyebb értelmét a piacon – óvatosságra intette a befektetőket.

A piacokon úgy látják, nagyjából húsz százalék esélye van annak, hogy a Fed szeptemberben emel, s hozzávetőlegesen ötvenszázalékos, hogy decemberben lép. A Fed szándékát és a piaci reakciót érdekes összefüggésbe helyezte David Kelly, a JPMorgan stratégája, aki a CNBC-ben arról beszélt: a jegybanki vezetők azt sugallták, hogy a legrosszabb félelmeik nem váltak valóra, az amerikai gazdaság jól pörög, vagyis akár szeptemberben szigoríthatnak. Nem akarják meglepni a piacot, igyekeznek előkészíteni a talajt. A gyakorlatilag nullára levitt kamatot decemberben emelték feljebb, a 0,25–0,50 százalékos sávba.

Az elemzők zöme továbbra is úgy véli, decemberben emel inkább a Fed, szeptember azért túl közel van, novemberben az amerikaiak elnököt választanak, vagyis az utolsó hónapra tisztulhat az összkép. Ha az év végéig vár a Fed, mint 2015-ben, akkor ismétli önmagát. Tavaly is hol fűtötte, hol hűtötte a várakozásokat, az adatoktól és a nemzetközi fejleményektől függően. Ám közben a munkanélküliségi ráta 4,9 százalékra süllyedt. Igaz, az infláció alacsony. Az állampapírpiac pedig üzeni a jegybanknak, hogy nem hisz az inflációt serkentő intézkedésekben. Ezt mutatja, hogy a 30 és az 5 éves államkötvény hozamkülönbsége tavaly március óta most a legkisebb.

A közlemény nem ad választ kulcskérdésekre, talán a három hét múlva megjelenő jegyzőkönyv többet elárul majd. Janet Yellen elnök augusztus végén Jackson Hole-ban tart beszédet. A minneapolisi tartalékbank volt elnöke azt mondja: a Fednek részletesebben el kellene magyaráznia, milyen tényezők érvényesülése miként befolyásolja a politikáját. Ezt feszegette elemzésében Mohamed El-Erian, az Allianz főtanácsadója is: vajon a jegybanki vezetők hogyan próbálják feloldani a viszonylag erős amerikai gazdaság és a gyenge világgazdasági környezet ellentmondását, vagy megválaszolni azt a kérdést, jobb-e halogatni az emelést, vagy inkább mihamarabb szigorítani kellene, hogy legyen miből engedni, ha később a gazdaság mégis bajba kerülne.