Megjelentek a menekültek a német munkaerőpiacon

Gyorsult a német infláció júliusban: a német statisztikai hivatal előzetes adatai szerint január óta a legnagyobb mértékben, éves összevetésben 0,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Az elemzői konszenzus 0,3 százalék volt, ez megegyezett az előző havi adattal. Az energiaárak továbbra is csökkentek (7 százalékkal), az élelmiszerek viszont 1,1 százalékkal drágultak a júniusi 0,1 százalék után.

A német infláció beindulása pozitív jel arra nézve, hogy előbb-utóbb az eurózónában is megkezdődhet a fogyasztói árindex érezhető emelkedése, erősítve a gazdasági növekedést. (Az Európai Központi Bank múlt héten megjelent elemzői felmérése még csökkentette a 2017-re és 2018-ra adott inflációs prognózist a negyedévvel korábbihoz képest.) Az eurózóna júliusi előzetes adatát holnap teszi közzé az Eurostat, az elemzők 0,1 százalékra számítanak.

A német gazdaság erejét mutatta az ugyancsak most közzétett munkaerő-piaci adat is: a munkanélküliek száma júliusban a várt négyezer helyett hétezerrel csökkent, így 2,682 millióan vannak állás nélkül (a ráta változatlanul 6,1 százalék). A vállalatok létszámbővítési szándéka erős maradt – kommentálta az adatokat a sajtónak Frank-Jürgen Weise, a szövetségi munkaerő-hivatal elnöke. Ezt tükrüzte a múlt héten közzétett beszerzésimenedzser-index is - emlékeztettek elemzők -, és ez különösen fontos lehet abból a szempontból is, hogy a német gazdaság fel tudja-e majd szívni azokat álláskeresőket, akik menekültként érkeztek az országba. Jelenlétük a hivatal adataiból is kiderül: a Szíriából vagy Afganisztánból származó munkavállalók száma tavaly júliushoz képest megduplázódott. Jelenleg összesen mintegy 322 ezren keresnek aktívan munkát a menekültek közül, ebből 141 ezer regisztrált munkanélküli a hivatal adatai szerint.

Egyelőre az általános európai hangulat sem romlik, dacára a menekültválságnak vagy a Brexitnek: az Európai Bizottság által közölt gazdasági bizalmi index az eurózónában váratlanul javult júliusban, pedig a brit kilépési döntés után nem erre számítottak. Az üzleti és a fogyasztói bizalmat is magában foglaló mutató az előző havi 104,4 pontról 104,6-ra nőtt, a Bloomberg által megkérdezett elemzők 103,5 pontot vártak. A felmérések eddig az üzleti szféra erős ellenállóképességéről tanúskodnak, ezt igazolta az eurózóna beszerzésimenedzser-indexe, illetve az üzleti hangulatot tükröző Ifo-index is. A következő időszakra szóló várakozások indikátorai azonban sok felmérés szerint romlanak, ez idő múltán a többi mutatóban is meglátszik majd.

Sokat számíthat majd a kilátások megítélésében az eurózóna holnap megjelenő második negyedéves GDP-adata is, elemzők szerint a valutaövezet gazdasága 0,3 százalékkal bővülhetett a kiugróan jónak számító, 0,6 százalékos bővülést produkáló első negyedévhez képest.