Felemás Fed, elmerengő EKB

Megosztott az amerikai jegybank (Fed) vezetősége a legfontosabb kérdésben, hogy mikor lépjen újra a decemberben megkezdett szigorítási ciklus során, miközben a lazító pályán haladó Európai Központi Bankban (EKB) ez az eshetőség fel sem merül. A két folyamat viszont szorosan összeforr. Erre utalnak a szerdán este és csütörtökön közzétett jegyzőkönyvek a júliusi ülésekről.

A Fed döntéshozói több táborra szakadtak a július 26-án kezdődött kétnapos tanácskozáson, a résztvevők közül ketten is sürgették, hogy a 0,25–0,50 százalékos irányadó kamatsávot negyed százalékponttal azonnal emeljék. Mások azzal érveltek, hogy hamar esedékessé válik a szigorítás következő eleme. Míg vélhetően a többség inkább várna még, hogy egyértelműbb képet kapjon az amerikai és a világgazdaság állapotáról.

A jegyzőkönyvben nem szerepelnek nevek és szavazati arányok, de Jerome Powell kormányzótanácsi tag nemrégiben nyilvánosan arról beszélt, hogy az EKB és a japán jegybank élénkítő intézkedései miatt a kamattartás is szigorítással érhet fel. Érdekes, hogy a jegyzőkönyvbe bekerült a résztvevők abbeli aggodalma, hogy az olasz bankok meggyengült helyzete súlyosabb pénzpiaci zavarokat idézhet elő. Kevésbé meglepő, hogy hozzátették: a Brexit fékezheti az európai gazdaságokat, de az amerikaira közvetlenül kevéssé hat majd. S persze szót ejtettek a Kína okozta bizonytalanságokról is.

A dokumentumból kiderül, hogy a nyíltpiaci bizottság tagjai és a tagbankok elnökei nem értettek egyet az amerikai munkaerőpiaci és inflációs folyamatok megítélésében sem. Az emelést sürgetők szerint a teljes foglalkoztatás elérése felpörgetheti a jelenleg egy százalék körüli inflációt, ráadásul az alacsony kamat túlzott kockázatvállalásra ösztönözheti a befektetőket. A többség viszont úgy látta, hogy a munkahelyteremtés üteme visszaeshet, s egyelőre nincs jele annak, hogy az infláció elszabadulna. De ha irama gyorsulna is, a jegybanknak bőven lesz ideje beavatkozni.

A dollár gyengült az euróval szemben, minthogy valójában a jegyzőkönyvből nem derült ki, mikor emelhet a Fed. Az idei szigorítás valószínűsége a piaci értékelés szerint pedig ötven százalék alá esett. Az eurózónában, ahol az Eurostat csütörtöki közlése szerint júliusban mindössze 0,2 százalékos éves inflációt és 0,9 százalékos maginflációt mértek, ilyen eshetőségre nem is készül a piac. Az EKB dolgát csak nehezíti, hogy Belgiumban már kétszázalékos a fogyasztói árindex, miközben Szlovákiában defláció van, 0,9 százalékkal csökkennek az árak. A július 20–21-i ülésről kiadott jegyzőkönyv szerint a rendkívül alacsony inflációval, a Brexit-hatással és a szerény növekedéssel néz szembe az EKB, amely – a mínusz 0,4 százalékos irányadó kamat mellett – havonta nyolcvanmilliárd euróért vásárol értékpapírokat a gazdaságösztönzés érdekében, legalább 2017 márciusáig vagy tovább, ha szükséges. A vitát leginkább egyetértés jellemezte a tekintetben, hogy az eddigi monetáris könnyítések nyomán szerény mértékben élénkül az eurózóna gazdasága és az infláció. A brit népszavazás okozta bizonytalanság miatt döntöttek úgy, hogy várnak az újabb élénkítő döntéssel, amelynek szükségességét a szeptemberi ülésre készülő előrejelzés fényében ítélik majd meg. Tényként rögzítették, hogy a nagy jegybankok szintén laza monetáris politikát folytatnak, illetve – célozván a Fedre – halogatják a szigorítást.