Kezdődik a nagy Brexit-alku

Szimbolikus helyen tanácskozik ma Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia elnök és Matteo Renzi olasz miniszterelnök: az utóbbi meghívására Ventotene szigetén találkozik az Európai Unió három legnagyobb országának vezetője. A Nápolyhoz közeli sziget Mussolini idejében politikai foglyok börtöne volt, itt írták meg 1941-ben azt a manifesztumot, amely szerint az európai államok szövetségének létrehozásával lehetne megelőzni a háborúkat. Sokan, elsősorban persze az olaszok, ezt tekintik a később több lépcsőben létrehozott közösség alapjának, Renzi innen elrugaszkodva akart nekilátni az EU megújításának abból az alkalomból, hogy 2017-ben lesz 60 éves a hivatalos alapító okirat, a római szerződés. 

Az olasz kormányfő korábbi tervei szerint jövő tavasszal csúcstalálkozóval ünnepelnék Rómában az unió születésnapját, és addigra kidolgoznák a reformját is – ezt azonban keresztülhúzta a britek kilépési szándéka. A mai hármas találkozó egyik fő témája az lesz, hogy a nagyok milyen álláspontot képviseljenek azon a szeptenber 16-i uniós csúcson, amelyet a Brexit témájában hívtak össze a soros elnök Szlovákia fővárosába, Pozsonyba.

Merkel, Renzi és Hollande már rögtön a brit népszavazás után tartott egy válságtanácskozást, de akkor nem jutottak tovább annak megállapításánál, hogy Európának új impulzusra van szüksége. A francia és az olasz vezető mielőbbi lépéseket sürgetett, ám azóta bebizonyosodott, hogy egyrészt az új brit kormánynak nem sürgős a kilépési szándék formális bejelentése (addig el se kezdődhetnek a tárgyalások), másrészt az EU többi országának nincs eszköze ennek kikényszerítésére. Mostanra az is kiderült, hogy ahogy múlik az idő, úgy lesz egyre kevésbé első számú feladat a Brexit-helyzet rendezése, legalábbis a németeknek és a franciáknak, hiszen jövőre náluk parlamenti, illetve elnökválasztás lesz, és inkább a saját belső problémáikkal akarnak foglalkozni. Olaszországban ugyan nem esedékes a választás, de legalább olyan fontos lehet az az év végéig megtartandó népszavazás, amelyen a politikai berendezkedést megújító alkotmánymódosítást kellene jóváhagyni. Renzi már korábban közölte, hogy lemond, ha elbukik a módosítás, amelynek révén felgyorsulhatna a struktúrák átalakítása, a stagnáló gazdaság beindítása.

Renzi most elsősorban Merkellel akar alkut kötni – állította a The Time­s –, kész elfogadni az álláspontját, miszerint több időt kell hagyni a briteknek a kilépés lebonyolítására. Cserébe azt várja, hogy a német kancellár támogassa az Európai Bizottságnál Olaszország kérését, miszerint a jövő évi büdzsét nem a Brüsszel által már jóváhagyott 1,8 százalékos hiánnyal terveznék, hanem a GDP 2 százaléka fölé mennének, hogy adócsökkentésekkel, illetve béremelésekkel adhassanak lökést a gazdaságnak. Olasz sajtóértesülések szerint Róma cáfolta, hogy ilyen alku készülne – egyesek hozzátették, Merkelnek amúgy sincs szüksége Renzi támogatására a Brexit lassításával kapcsolatos elképzelései érvényesítéséhez.