Megkezdte az állam a költekezést

„Bátran kijelenthetjük, hogy az idei évre kitűzött 2,0 százalékos európai uniós módszertan szerinti hiánycél változatlanul reális és teljesíthető” – ezzel a valójában nem túl merész kijelentéssel zárja a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a júliusi államháztartási folyamatok részleteit bemutató összefoglalóját. A közleményeiben és kommentárjaiban örök optimizmust sugalló tárca leginkább az első hét hónap folyamatait elemzi most, ami nem is csoda: július végén rekordalacsony volt a hiány, mindössze 464,8 milliárd forint, az egész éves tervnek alig a 61 százaléka.

Az áfa- és a személyi jövedelemadó bevételek a terveknek megfelelően alakulnak (vagyis az adócsökkentések ellenére valamivel több jön be ebből a forrásból a tavalyinál), míg a járulékoknál némi többlet is van. A forgalmi adóknál a kereskedelmi forgalom (vagyis a fogyasztás) növekedése a magyarázat a többletre, a szja-nál és a járulékoknál pedig a gyorsabb bérkiáramlás, utóbbiaknál 7,5 százalékos (a keresetemelkedési ütemével megfeleltethető) a bővülés, ami 181 milliárddal nagyobb bevételt hozott a tavalyinál. (Ez a korábban várt felett van valamivel). Az első hét havi mérleget jelentősen javítja azonban magasabb társasági adóbevétel is, ebből a forrásból közel 80 milliárd forinttal jött be több a tavalyinál (ez 38 százalékkal jobb eredmény). Ezt a tárca némi eufémizmussal „a vállalkozások növekedési adóhiteleihez és az előző évről szóló adóbevallások benyújtásához kapcsolódó magasabb” befizetéseivel magyarázza. Valójában persze egyetlen, már unalomig ismert ügylet az ok: a General Electric rendkívüli adóbefizetése, amely az Alstom felvásárlásán nálunk számolta el nyereségét és emiatt két év alatt közel 500 (az idén várhatóan 250) milliárd forintot fizet be társasági adóként.

A következő részlet azonban lassan aktuális lehet, mert a júliusi számokban ennek nyoma nem látszik. A szaktárca kerüli is a hetedik hónap számainak kiemelését – az eredmények itt ugyanis már nem olyan szépek. Júliusban a hiány 62,7 milliárd forint volt: ez valamivel jobb a tavalyinál, de rosszabb a két évvel ezelőttinél – tulajdonképpen az előző évek átlaga körül van. A bevételek júliusban nem szárnyaltak már, a társasági adóból kevesebb folyt be, az szja és az áfa is a tavalyi szintnek felelt meg, de a járulékbevételek sem voltak nagyobbak.

A mérleget júliusban a kiadások rontották le – ráadásul most kifejezetten a tárcák költekezései. Az első hét hónapban jelentősen javította az egyenleget ugyanis, hogy leállt az uniós finanszírozás: tavaly több mint 1200 milliárd forintot tettek ki az ilyen formán elköltött pénzek az első hét hónapban, az idén alig 600 milliárdot. Ráadásul – úgy néz ki – a nyár mégsem hozott fordulatot ebben: júniusban ugyanis még a kiutalások felpörgését lehetett tapasztalni az előző hónapokhoz képest, ám júliusra ennek már nincs nyoma: ismét alacsonyabb intenzításúak a kifizetések a tavalyinál (bár nem annyira, mint az év elején). Nagy ugrás a tárcák saját költéseinél (a szakmai fejezetű előirányzatok kiadásainál) van: itt már közel 240 milliárd forinttal nagyobb a kiadás a múlt évinél – igaz: ez is a tervezetten belül van.