Mindenre nyitott a brit jegybank

Megvédte a Bank of England (BoE) illetékeseinek a Brexit-népszavazás előtti figyelmeztetéseit Mark Carney, a brit jegybank kormányzója a tegnap tartott parlamenti meghallgatáson. A pénzügyi bizottság ülésén a kilépéspárti Jacob Rees-Mogg vezetésével vonták kérdőre Carney-t a BoE „túl sötét” előrejelzései miatt – a jegybankvezér erre úgy reagált, hogy teljesen nyugodt ezzel kapcsolatban, szerinte majd az adatok széles körének ismeretében derül ki, növekszik-e a brit gazdaság akár feleakkora mértékben is, mint a referendum előtt. Számítottak arra, hogy az első sokk után lesz némi visszapattanás – tette hozzá –, de a jegybank továbbra is perspektívába akarja helyezni a dolgokat.

A BoE a június 23-i népszavazás utáni első kamatdöntő ülésén még kivárt, majd augusztus 4-én 25 bázisponttal történelmi mélypontra, 0,25 százalékra csökkentette az alapkamatot, ezenkívül a mennyiségi lazítást is bevetette: 60 milliárd fonttal 435 milliárdra emelte a kötvényvásárlási program keretét. A jegybank ugyanakkor visszavágta a 2018-ig szóló növekedési előrejelzését – különösen a jövő évit –, ezzel párhuzamosan magasabb inflációt és munkanélküliséget prognosztizált, mint egy évvel korábban. Akkor 0,1 százalékos GDP-bővülést jeleztek a harmadik negyedévre, hozzátéve, nagyon sok függ attól, hogy miként alakul a helyzet a hirtelen sokk után. (Egyes adatok, illetve a BoE saját vállalkozói felmérései már azt mutatták, hogy az első ijedtség után megnyugodtak a kedélyek, részben azért, mert sok ágazatnak jót tett a font gyengülése.) Az augusztusi ülés jegyzőkönyvében még az is szerepelt, hogy a döntéshozók támogatnak egy további kamatvágást, ha az év során az előrejelzéseknek megfelelően alakulnak a főbb mutatók. Akkor a devizapiaci kereskedők csaknem 40 százalékos esélyt adtak egy decemberi vágásra, Carney tegnapi meghallgatása előtt már csak 27 százalék körül volt.

A kormányzóval együtt tegnap a monetáris tanács három tagja is megjelent a bizottság előtt, és ők azt is felvetették, hogy nem volt-e eltúlzott a 6-3 arányban elfogadott augusztusi lépés, akár annak gyorsaságát, akár a tartalmát illetően. A tanács tagjai közül ketten is azt jelezték, hogy az ösztönző intézkedések csomagját bármikor módosíthatják, a gazdaság alakulásától függően.

Carney viszont arra is utalt, hogy szükség esetén nem riadna vissza egy újabb kamatvágástól – bár a zéró kamatot korábban határozottan kizárta –, a BBC szerint ez magyarázza, hogy hatnapi erősödés után tegnap ismét gyengült a font a dollárral szemben.

Időközben a pénzügyminiszter is hozzálátott a piaci szereplők megnyugtatásához: Philip Hammond tegnap a Carney-meghallgatás után találkozott a brit pénzügyi szektor több fontos vezetőjével, a következő hetekben pedig számos ágazati szervezettel, illetve szövetséggel egyeztet, beleértve a legfontosabb vállalkozói szövetséget (CBI) és a kereskedelmi kamarát is.

Az olaj tartotta a „lelket” az iparban

A brit feldolgozóipar is elszenvedte a Brexit-sokkot: júliusban egy éve nem látott mértékben, 0,9 százalékkal esett vissza a termelés az előző hónaphoz képest, szemben a 0,3 százalékos elemzői várakozással. Az ipar egésze 0,1 százalékkal tudott bővülni – itt 0,2 százalékos csökkenésre számítottak –, miután 6,6 százalékkal megugrott az északi-tengeri olaj- és gázkitermelés. Az ágazatok zömében azonban elillant a bizalom: a 13 vizsgált szektorból kilenc hanyatlást mutatott a brit statisztikai hivatal adatai szerint, élen a gyógyszeriparral és a közlekedési eszközök gyártásával. Elemzők szerint azonban az augusztusi adat jobb lehet majd, legalábbis erre utalnak olyan indikátorok, mint a júliusi mélypontról látványosan visszapattanó feldolgozóipari PMI.