Bővítő-szűkítő vita

Tükrözi-e Mario Draghi európai jegybankelnök a mai tájékoztatóján a döntéshozók körében kialakult vitát a mennyiségi lazítás mértékéről és folytatásáról – ez izgatja a piaci megfigyelőket. Érdemi változás az Európai Központi Bank politikájában csütörtökön nem várható, annál inkább decemberben, akárcsak az amerikai jegybank esetében.

A Roubini Economics elemzői szerint az EKB az év végén kibővíti az eszközvásárlási programját, addig viszont azt hangoztatja, hogy az inflációs folyamatoktól függ, meddig terjed időben a könnyítési szakasz. Az eurózóna növekedése nem látványos, de nem fenyeget recesszió, ráadásul szeptemberben gyorsult az infláció üteme, 0,4 százalékra kapaszkodott fel, vagyis 2014 óta példátlan iramot diktál, igaz, a kétszázalékos céltól messze elmarad.

Az EKB nulla százalékon tartja az irányadó rátát, a betétit viszont mínusz 0,4 százalékra vitte le, az eredetileg havi hatvanmilliárd euróra tervezett értékpapír-vásárlási programot húszmilliárddal megtoldotta, s jövő márciust új határidőül szabta. A beavatkozás miatt az EKB is mind kevesebb papírt talál a piacon, és elszívja a levegőt a bankok elől.

A jegybanki vezetők közül is mintha néhányan arra céloztak volna az utóbbi hetekben, hogy bővítés helyett inkább lassan ki kéne hátrálni a nem szokványos eszköztárból. Mario Draghi pedig többször említette: a monetáris élénkítés hatékonysága már csökken, inkább a fiskális oldalon a sor, hogy lendületet adjon a gazdaságoknak. A híresztelések nyomán – amelyeket azonban az EKB alaptalannak nevezett – valamelyest emelkedtek a hozamok az eurózóna vezető országaiban, így enyhült a piaci nyomás is. A szabály ugyanis az, hogy az EKB nem vásárolhat a mínusz 0,4 százalékos betéti kamatánál rosszabb hozamú államkötvényt. Az eurózónában azonban jelenleg nagyjából hárombillió értékű olyan papír forog, amelynek a hozama negatív. Besegített a brit uniós kilépés okozta bizonytalanság is, mert emelkedett a szigetország állampapírjainak hozama, s ez magával húzta az eurózónát is. Nem mellesleg a Fed kamatszigorító retorikája erősítette a dollárt, vagyis az euró egy hónap alatt 3,5 százalékkal gyengült, ami szintén kedvez az EKB-nak, hiszen egyfajta monetáris lazításnak felel meg.

Az elemzők által elképzelt legvalószínűbb forgatókönyv szerint a könnyítésről folyó belső vita úgy oldódhat meg, hogy decemberben, az új előrejelzés bemutatása mellett Draghi bejelenti, visszaállnak a hatvanmilliárdos vásárlásra, de a programot 2017 végéig kitolják.