Elképesztő bérek az MNB-nél: 25 százalékkal nőtt az átlagkeresetük

Megvalósult a 2013 márciusától jegybankelnök Matolcsy György célja, miszerint a Magyar Nemzeti Bankban (MNB) dolgozók annyi fizetést vihessenek haza, hogy ne tudják őket elcsábítani a versenyszektorban tevékenykedő hazai pénzintézetek. Ám mintha a keresetek felzárkóztatása túl jól sikerült volna. Az MNB által szeptember végén foglalkoztatottak 795 850 forintos havi átlagos alapbére ugyanis 66 százalékkal volt magasabb annál, mint amennyit – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint – a pénzügyi, biztosítási tevékenységet végzők augusztusban hazavittek (szeptemberi adatokat a KSH még nem publikált). Noha már az utóbbiak egy főre eső 478 061 forintos havi bére is csaknem a duplája az országos átlagnak.

De még a nem vezető beosztású jegybanki dolgozók bruttó 720 ezret közelítő szeptemberi átlagbére is jóval felülmúlja a pénzügyi, biztosítási szektor – vezetők keresetét is tartalmazó – átlagát. Akad olyan jegybanki referens, aki havonta 615 ezret kapott, a legjobban megfizetett ügyintéző 530 ezret, míg a szakértői tanácsadói csúcsbér 1 millió 360 ezer, a „sima” szakértői pedig 1 millió 120 ezer – derül ki az MNB által a napokban frissített összesítésből.

A jegybanki bérek emelkedésének ütemét jelzi, hogy a szeptemberi átlagkeresetek 23 – a nem vezető beosztásúakkal együtt pedig több mint 25 – százalékkal haladták meg a 2013. december végit, vagyis amikor az MNB az első összesítést kiadta, azt követően, hogy az év október 1-jén magába olvasztotta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF). Ezzel szemben a pénzügyi, biztosítási szektorban dolgozók havi bruttó átlagbére idén augusztusban nemhogy nagyobb lett volna a 2013. decemberinél, hanem még mintegy 13 ezerrel el is maradt a közel három évvel korábbitól.

„A jegybank jelenlegi vezetése 2013 júliusában a korábbi bónuszrendszert teljes mértékben kivezette, a korábbi igazságtalan bérezési arányok így megszűntek. A 2013-ban kialakított új bérstruktúrában a jegybanki vezetés a munkatársak körében már közelítette a fizetéseket a pénzügyi szférában szokásos bérekhez” – tette közzé honlapján idén február végén. Alátámasztandó, miért kell az MNB-vezetők bérét is az addigi duplájára, illetve két és félszeresére emelni, ami aztán a jegybanktörvény módosításával meg is valósult. Az MNB személyi jellegű ráfordításai szeptemberben meghaladták az 1,2 milliárdot, szemben a 2013 végi közel 794 millióval.

Egyre több MNB-s alkalmazott

Úgy nőttek a jegybanki átlagkeresetek, hogy közben egyre többen is dolgoznak a Szabadság téren. Míg az MNB-s főállásúak száma a PSZÁF október 1-jei beolvasztását követően 1088 volt, akik közül 46 volt vezető beosztású, addig idén szeptember végén már 1348 főt alkalmazott a jegybank, miközben vezetői száma 58-ra emelkedett. A létszámnövekedést az MNB döntően a jegybanktörvényben meghatározott új – jelesül a szanálási és reorganizációs – feladataival, illetve új szervezeti egységek – mint például az oktatási igazgatóság – felállításával magyarázta 2015-ös éves jelentésében. Eszerint létszámnövelő hatása volt annak is, hogy a forintosítással és elszámolással kapcsolatos jogszabályok kötelező jogérvényesítési fórumként határozták meg a Pénzügyi Békéltető Testületet, így az utóbbihoz beérkezett kérelmek száma a korábbi évekéhez képest nagyjából négy-ötszörösére emelkedett.