Ez várhat a magyar gazdaságra

Az MTI-nek eljuttatott közleményben hangsúlyozták, hogy a belső és külső egyensúly kedvező, az infláció szinte megszűnt, bár szeptemberben 0,6 százalékra erősödött, míg az első kilenc hónap átlaga 0,1 százalék volt. A következő hónapokban egyebek mellett az üzemanyagok jövedéki adójának emelkedése, a tej külpiaci árának emelkedésének hatására az áremelkedés gyorsulása várható. Az év végén 1 százalék körüli, éves átlagban 0,5 százalékos infláció valószínű, ami jövőre 1,5 százalékra gyorsulhat.

Éves szinten a GKI 2 százalék körüli ipari növekedésre számít, ami jövőre 3,5 százalékra gyorsulhat. Az építőipari termelés volumene az első nyolc hónapban 22 százalékkal esett, a csökkenés üteme azonban lassul, és a szerződésállomány 20 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A kiskereskedelmi forgalom a január-augusztusi időszakban 4,9 százalékkal bővült, éves szinten 5 százalék körüli dinamika várható. 

Augusztusban a magyar export, éves alapon euróban számolva 12,5 százalékkal emelkedett, így az első nyolc hónapban 3 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi aktívumban a cserearányok több mint 2 százalékos javulásának is szerepe van - ismertették.

A bruttó kereset az első nyolc hónapban 6 százalékkal (közfoglalkoztatottak nélkül 6,5 százalékkal), ezen belül a versenyszférában 5,3 százalékkal bővült. A reálkereset idén várhatóan 7, jövőre 4,5 százalékkal emelkedik, a versenyszférában némileg kisebb ütemben. 

Az elemzés szerint idén a fogyasztás húzza a gazdasági növekedést, a fogyasztás 4,5 százalékos növekedésével szemben a beruházásoknál 10 százalék körüli visszaesés várható. Jövőre az európai uniós források gyorsuló beérkezése, az üzleti befektetések némi élénkülése 5 százalék körüli beruházás-bővülést valószínűsít, miközben fogyasztás bővülése 4 százalékra mérséklődhet. 

Az államháztartási hiány szeptember végére szinte eltűnt. Ebben a beruházási kiadások és a kamatköltségek csökkenése, valamint a növekedési adóhitel következtében megugró társaságiadó-bevételek, illetve az Európai Unió tavalyról áthúzódó átutalásai, a földértékesítés bevételei, továbbá a jövedelmekhez kötődő bevételek növekedése játszotta a fő szerepet. Az év hátralevő részében azonban az állami költekezés erősödése számítanak.

Az elemzésben megjegyzik: a magyar gazdaság első félévi, 1,4 százalékos növekedési üteme nemcsak az ország regionális versenytársainak többségétől maradt el - a lengyel dinamika 2,8 százalék, a szlovák 3,7 százalék, a román 5 százalék volt - de az Európai Unió 1,9 százalékos átlagát sem érte el.