Halmozzák a készpénzt a magyarok, rekordon a vagyonunk

Tovább gyarapította vagyonát az idén a lakosság, egy átlagos háztartás már 10 millió forint feletti összeggel rendelkezik. A jegybank friss adatai szerint a lakosságnak a fél év végén 41 870 milliárd forintja volt valamilyen pénzügyi eszközben, ráadásul ebben nincsenek benne az ingatlanok. Valójában elméleti adatról van szó, hiszen ebben olyan tételek, például cégekben meglévő üzletrészek is szerepelnek, amelyeknek az értékét nehéz meghatározni, és benne vannak olyan, az állammal szemben fennálló és valószínűleg sosem teljesülő követelések, mint az államosított magánnyugdíjpénztári vagyon.

Az első fél évben tovább halmozták a készpénzt a kisbefektetők. Június végére csaknem 3800 milliárd forintot vagy valutát tartottak már a párnacihában. A forintbetétek mennyisége valamelyest csökkent, ami az alacsony kamatok miatt érhető, a devizabetétek volumene viszont növekedett. (Ebben az is szerepet játszhatott, hogy a nyári hónapokra tervezett nyaralások miatt többen válthatták át a pénzüket.) Három hónap alatt 225 milliárd forinttal nőtt a készpénzben vagy bankbetétben lévő lakossági vagyon.

Igazán nagy növekedés volt a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mennyiségében. A lakosság úgy veszi a vonzó kamatozású állampapírt, mint a cukrot. A rövid lejáratú állampapírok állománya a háztartásoknál fél év alatt több mint 22, a hosszúaké csaknem 10 százalékkal nőtt, és meghaladta a 3700 milliárd forintot. A részvény jellegű befektetések sokkal kevésbé voltak vonzók, noha az idén ezekkel lényegesen többet kereshettek volna a kisbefektetők.

Részvény jellegű befektetésekben a magyar háztartások csaknem 17 ezermilliárd forintot tartanak, ebbe azonban a jegybank beleveszi a különféle üzletrészekben meglévő részesedéseket is mintegy 11 ezermilliárd forint értékben. A lakosságnál lévő tőzsdei részvények mennyisége nem egészen 500 milliárd forint volt a fél év végén, ebből a hazai részvények állománya mintegy 300 milliárd forintot tesz ki. Hazai és külföldi befektetési alapokat is tartanak a kisbefektetők, az idén ezek mennyisége is csökkent, az összesített állomány nem éri el a 4 ezermilliárd forintot.

Biztosításokban és nyugdíjpénztárakban 3655 milliárd forintnyi tartaléka volt a lakosságnak, az év eleje óta tehát nőtt a vagyon. Ennek részben szezonális okai vannak, az első fél évben befizetett díjak miatt a nem életbiztosítások tartaléka emelkedett. Az életbiztosítási és a nyugdíjpénztári megtakarítások mennyisége is nőtt valamelyest a tranzakcióknak és a hozamoknak köszönhetően. A statisztika a háztartások vagyonaként tartja számon még mindig az államosított magán-nyugdíjpénztári vagyont 2840 milliárd forintnyi követelés formájában.

Félévkor 7832 milliárd forint volt a háztartások adóssága, ez kilencéves mélypont. A kilenctizede ennek valamilyen pénzügyi cégtől felvett hitel volt, de jelentős összeggel, 577 milliárd forinttal tartoztak a háztartások az államnak is a meg nem fizetett adók és járulékok miatt.

A vállalatok vagyona is nőtt

A hazai vállalkozások pénzügyi vagyona 59 ezermilliárd forint fölé emelkedett a fél év végére. A növekedés főleg annak köszönhető, hogy a cégek más cégekben lévő részesedéseinek az értéke emelkedett, és egymásnak is többet hiteleztek. A cégeknél lévő betétállomány ugyanis csökkent. A vállalati szektor adóssága is tovább nőtt, és megközelítette a 95 ezermilliárd forintot. Ennek nagyobb része (52 633 milliárd forint) persze nem olyan tétel, amit vissza kell fizetni, hanem másoknak eladott részesedés. A vállalati szektorban a hitelek nem egészen 26 ezermilliárdot tettek ki, és ezen belül csupán 5900 milliárd forint volt a hazai hitelintézetektől felvett kölcsön.