A közepesnél nagyobb cégeknek segít a kormány

A vállalati adó csökkentése miatt költségvetési bevételkiesésre kell számítani, miközben a lépésnek alig lesz hatása a beruházási döntésekre – mondta a Világgazdaságnak Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet (KFI) vezetője.

Romhányi úgy számol, hogy 2017-ben nagyjából 170 milliárd forintos kiesést okoz az, hogy a társasági adó egységesen 9 százalék lesz a mostani 10 százalékos (500 millió forintos bevételig ennyit kell fizetni), illetve 19 százalékos kulcsok helyett.
A szakértő abból indult ki, hogy 2015-ös adatok alapján 4500 milliárd forint volt a társasági adó alapja, ebből 2800-2900 milliárd adózott tíz százalékkal és további 1600-1700 milliárd 19-cel. A kisebb cégek egy százalékpontos adócsökkentése 30 milliárd forint alatti, a nagyoké pedig 160 milliárdos bevételkiesést okoz a költségvetésnek (2015-ös árakon számolva, adókedvezmények nélkül). A kedvezményeket és tízszázalékos nominális GDP-növekedést figyelembe véve jön ki 2017-re a 170 milliárd körüli összeg.

Az MNB közelmúltbeli tanulmánya arra mutatott rá, hogy a jövő évi költségvetésben nincs mozgástér költekezésre – emlékeztetett Romhányi. A gazdasági tárca vagy mást gondol erről, vagy azzal számol, hogy tőkebeáramlás kompenzálja a kiesést. Az ugyanis könnyen elképzelhető a szakértő szerint, hogy a kabinet már tud olyan vállalatról, amelyik 9 százalék mellett szívesen adózna Magyarországon. A nagy cégek beruházási döntéseire azonban Romhányi szerint aligha lesz hatással a társasági adó alacsonyabb szintje, mert ezek úgyis kapnak fejlesztési adókedvezményt.
Az egykulcsos társasági adó egyben azt is jelenti, hogy bár a költségvetési hatás jelentős, a kisebb vállalatoknál alig marad több pénz, a legnagyobb vállalatok egyébként sem fizetnek sok adót a kedvezmények miatt, így a könnyítés nagy része a közepes vagy annál valamivel nagyobb cégeket érinti. Romhányi szerint viszont ha megvalósul a minimálbér 15 százalékos és a garantált bérminimum 25 százalékos emelése, akkor az a kisebb, kevésbé termelékeny cégeknek okoz nehézségeket. Jó lenne ismerni a gazdasági tárca prognózisait a jövő évre, ami alapján megvalósítható a járulékcsökkentés és a társasági adó mérséklése – mondta a KFI vezetője. „A járulékcsökkentés teljesen jó irány, az azonban nem kedvező, hogy a minimálbér jelentős emelésével akarják biztosítani ennek a bevételi oldalát” – hangsúlyozta. Szerinte a mai munkaerőhiányos helyzetben a piac kikényszeríti a béremelést azokban a szektorokban, ahol szükséges, de nem minden ágazat és nem minden cég viseli ezt el.