Egyszerre kellene mindent jól csinálni

Magyarország át szeretne térni a magasabb hozzáadott értékű termelésre, a hatékonyságvezérelt gazdaságból innovációvezéreltté kíván válni, fel akar zárkózni a fejlett nyugati országokhoz. A termelékenység növelését és a bérek gyors ütemű emelését azonban egy olyan időszakban tűzte ki célul a kormányzat, amikor a magyar gazdaság versenyképessége lemaradt a régiós átlagtól. Magyarország a Világgazdasági Fórum (WEF) idei, csaknem 140 országot vizsgáló listáján a 69. helyre csúszott vissza a tavalyi 63-ról.

Lapunk az elmúlt hetekben feltárta, hogy a legégetőbb probléma az egészségügy és az oktatás helyzetének kezelése (VG, okt. 28.), hiszen a legfontosabb értékünk a humán tőke, az ebbe való befektetés határozza meg a jövőnket. Vakhal Péter, a Kopint-Tárki kutatója lapunknak elmondta, hogy nagyon magas a megelőzhető betegségekben elhunytak száma, alacsony a születéskor várható élettartam, és az egészségben eltöltött idő is rövid. Fiataljaink helyzete sem túl jó: évről évre rosszabbul teljesítünk a nemzetközi kompetenciaméréseken, alulfinan­szírozottak az egyetemek, pedig a versenyképesség fokmérője mindinkább a tudás. Egyre kevesebben vesznek részt felsőoktatási képzésben, ezt a tendenciát mindenképpen meg kellene fordítani. Az egészségügy és az alapoktatás terén a WEF rangsorában tavaly még a 72.-ek voltunk, idén a 78. helyre kerültük.

A másik fontos versenyképességi tényező a kormányzati döntések átláthatósága (VG, nov. 4.). A verseny tisztítására, a közbeszerzések piacán való erősítésére, a korrupció visszaszorítására, ezáltal a közbizalom erősítésére volna szükség. Idén a WEF listáján az intézményrendszer pillérében Magyarország a 97. helyről a 114.-re esett vissza; a Kopint-Tárki kutatója szerint intézményrendszerünk legnagyobb problémája az, hogy a kormányzati döntések során a kivételezett vállalkozások jelentős előnyt élveznek.

Noha számos probléma van a versenyképességgel, legnagyobb erényünk a stabil makrogazdasági környezet (VG, nov. 14.). A magyar gazdaság 2014-ben látott 4 százalékos, tavalyi 3,1 százalékos GDP-növekedése (ami idén átmenetileg 2 körülire esik vissza), az alacsony és csökkenő költségvetési hiány, a mérsékelt infláció, az államadósság/GDP-arányos mérséklődése és a gigantikus külkereskedelmi többlet mind javítja a makrogazdasági pillérben elért eredményünket. A kormány gyakran hivatkozik is ezekre, a cégeknek azonban fontos az is, hogy rendelkezésre álljon a megfelelő minőségű és mennyiségű munkaerő, átlátható legyen az intézményi működés, kiszámítható legyen a gazdaságpolitika, valamint alacsony legyen a korrupció. A WEF felmérésének eredményei alapján éppen a kiszámíthatatlanságot, az adórendszert, a korrupciót, a bürokráciát, továbbá a munkaerő képzettségével kapcsolatos problémákat említették a vállalatvezetők.

Az innovációvezérelt gazdaságok sorába nem könnyű bekerülni, a jelenlegi versenyképességi helyzetünkben pedig nagy erőfeszítéseket kell tenni, hogy sikeres legyen a reálkonvergencia. A jövőre elinduló bérfelzárkózási program akkor lehet sikeres, ha a magyar munkaerő képes magasabb hozzáadott értéket termelni. A szakértők szerint a kormány egyet tehet: a versenyképesség csaknem összes pillérében fejlődést kell elérni – leginkább az intézményi és üzleti környezet, az oktatás, valamint az egészségügy terén –, hogy javuljon Magyarország tőkevonzó képessége a magas hozzáadott értéket termelő vállalatok szemében is.